Tantárgy adatlapja
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a társadalmi mozgalmak fejlődéstörténetét, típusait, társadalmi jelentőségét. A hagyományos társadalmi mozgalmak és az új társadalmi mozgalmak meghatározása és összehasonlítása után jelen kurzus az új társadalmi mozgalmakkal vagy alternatív mozgalmakkal foglalkozik.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
SZABÓ Máté (2001) Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás - történeti összehasonlító perspektívában, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001. 21-69. old. ISBN 963 9149 43 8
(1989) Új társadalmi mozgalmak – a társadalmi mozgalmak új típusai? In: Szabó Máté (1989) Politikai ökológia. Budapest: ELTE BTK, 149-174. old. ISBN 963 462 4499
MIKECZ Dániel (2007) Az internet szerepe az alternatív mozgalmak dinamikájában. Információs társadalom 2007/3, 70-82. ISSN 1587-8694
(2012) Új pártok, változó mozgalmak: a radikális jobboldali és az alternatív mozgalmak pártosodása. In Boda Zsolt – Körösényi András (szerk.): Van irány? Trendek a magyar politikában. MTA TK Politikatudományi Intézet, Budapest, MTATKPTI: ÚMK, 65-82. old. ISBN 978-963-287-056-4
MOLNÁR Attila Károly (1998) Új vallási jelenségek. In: Lugosi Ágnes – Lugosi Győző (szerk): Szekták, új vallási jelenségek. Budapest: Pannonica. ISBN 9638469730
VÁLYI Gábor (2004) Közösségek hálózati kommunikációja. Szociológiai Szemle, 2004(4): 47-70. ISSN 1216-2051
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, r&eac
ute;tegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.
Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
Munkáját kapcsolatteremtés és -fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs k&eacut
e;szség jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.
