Tantárgy adatlapja
A társadalomfilozófia az emberrel, mint közösségi lénnyel és a közösségek normatív megítélésével foglalkozó filozófiai ág. A társadalomfilozófia egyes kérdései történeti gyökerűek, mások inkább a modernitás termékei. A tárgyhoz tartozó kurzusok keretében ezek közül válogatunk. Szóba kerülnek az igazságosság és szabadság kérdéseit érintő koncepciók, a természetjogi és szerződéselvű politikai filozófiai megközelítések vagy a szubsztantív és hermeneutikai jogfilozófiai rendszerek, valamit a kereszténység társadalmi tanítása.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Feinberg, Joel: Társadalomfilozófia. Budapest, Osiris, 1999.
Strauss, Leo – Joseph Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Budapest, Európa, 1994.
Frivaldszky János: A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei. Budapest, Szent István Társulat, 2016.
Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest, Szent István Társulat, 2001.
Balázs Zoltán: Politikai értékelmélet. Budapest, L'Harmattan, 2007.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben.
Ismer bölcseleti, művészeti alapszövegeket, alapműveket és alapproblé
mákat.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Közvetíti az elsajátított kulturális értékeket.
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményé&ea
cute;rt, közéleti és tudományos téren is.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
