Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szemináriumon az 1918 előtti magyar társadalomtörténet főbb témaköreit tanulmányok feldolgozásán keresztül elemezzük. Az értelmezési paradigmák ismertetése után egy nagyobb tematikus blokk keretében főként demográfiai kérdésekkel, a születés és a halálozás történelmi alakulásával, illetve a migrációval foglalkozunk. A következő nagyobb téma a nemzet, etnikum, asszimiláció kérdéseihez kapcsolódik, végül pedig a jellegzetes társadalomalkotó csoportok sorsát követjük nyomon az első világháború előtti időszakban. Az órán a hallgatók önállóan dolgoznak fel és adnak elő témákat. A szeminárium a fenti területekkel kapcsolatos alapvető történelmi ismeretekkel igyekszik gazdagítani a hallgatók tudását, hogy a későbbi tanulmányaik során képesek legyenek értelmezni fontos, hosszabb távon kibontakozó társadalmi folyamatokat, változásokat.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A társadalomtörténeti paradigma története, alapfogalmai, elméleti alapjai. Az első világháború előtti társadalmi fejlődés történetének értelmezési lehetőségei. A modernizációs elmélet és alkalmazási lehetősége a magyar társadalom változásainak magyarázatában. A torlódott társadalom kialakulásának előzményei. A népesedéstörténet folyamatai a 18-19. századi Magyarországon; születéskorlátozás, családszerkezet, halandóság, migráció. Nemzeti és etnikai csoportok helyzete és viszonya; identitás, asszimiláció, integráció: etnikai és felekezeti változatok. A parasztság helyzete és rétegződése 1918 előtt. Nemesség és polgárság rétegződése és viszonya, a magyar polgárosodás eredményei. Mobilitási lehetőségek és feltételek a 19. századi magyar társadalomban. Az életmód szerepe a társadalmi csoportok meghatározásában: munkások és parasztok.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A választott témák társadalomtörténeti és társadalomtudományi szempontokat érvényesítő feldolgozásának lépései, a legfontosabb fogalmak kiemelése, kapcsolatuk értelmezése. A feldolgozás eredményeinek megosztása a szeminárium résztvevőivel, prezentáció formájában: a szakirodalom lényeges megállapításainak kiemelése és összekapcsolása az előadás során, önálló gondolatok, kritikai megjegyzések, kérdések megfogalmazása az olvasottakkal kapcsolatban. Az előadás írott változatának megszerkesztése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Faragó Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18-19. században. 1-2. (Szöveggyűjtemény) Dico-Új Mandátum, 2004. ISBN 963949450X (1.), 963949518 (2.)
Gyáni Gábor–Kövér György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Budapest, Osiris, 2006, ISBN 963-389-389-5
Kövér György (szerk.), Magyarország társadalomtörténete I. A reformkortól az első világháborúig. Szöveggyűjtemény, 1–2. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1996, ISBN 963-18-7723-X
Kövér György: A magyar társadalomtörténet-írás historikuma. Korall, 2025. ISBN 9786158252829
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Faragó Tamás (szerk.), Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához, Budapest, Új Mandátum, 2005, ISBN 963-9494-85-2
Keszei András, A középfokú oktatás felekezeti változatai és társadalmi háttere a 19. Század első felében Pesten, Budapest, Korall, 2018. ISBN 978-963-89221-9-9
Berecz Anita – Kristóf Ilona (szerk.): A rang kötelez. Rendi és rendies magatartásformák a középkortól a 20. századig. Líceum Kiadó, 2024. ISBN 9789634962717
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az első világháború előtti időszak magyarországi társadalomtörténetének tanulmányozása a jelenkori magyar társadalom tanulmányozásának is fontos előzménye, sőt, olykor előfeltétele is. A lakóhely, kultúra, életmód, mentalitás fontos összefüggései a különböző etnikai és felekezeti csoportok esetén sokszor csak a távolabbi előzmények ismeretében állapíthatók meg. A társadalmi változás értelmezése, a polgárosodás, modernizáció fontos elméleti keretei hozzájárulnak a társadalomtudományi értelemben releváns társadalomkép kialakításához. Az önálló munka során feldolgozott témák, majd előadásuk segítenek tudatosítani a társadalomtudományi gondolkodáshoz nélkülözhetetlen fogalomkészlet jelentőségét, a prezentáció megszerkesztése pedig fejleszti az informatikai készségeket. A társadalmi konfliktusok nemzeti, felekezeti forrásainak tanulmányozása elősegíti ezek mélyebb megértését. A szemináriumon teljesítendő feladatok hozzájárulnak a jövőbeli önálló kutatások megtervezéséhez és elindításához.
