Tantárgy adatlapja
A szemináriumon az 1920 előtti magyar társadalomtörténet főbb témaköreit tanulmányok feldolgozásán keresztül elemezzük. Az értelmezési paradigmák ismertetése után egy nagyobb tematikus blokk keretében főként demográfiai kérdésekkel, a születés és a halálozás történelmi alakulásával, illetve a migrációval foglalkozunk. A következő nagyobb téma a nemzet, etnikum, asszimiláció kérdéseihez kapcsolódik, végül pedig a jellegzetes társadalomalkotó csoportok sorsát követjük nyomon az első világháború előtti időszakban. Az órán a hallgatók önállóan dolgoznak fel és adnak elő témákat. A szeminárium elvégzése a fenti területekkel kapcsolatos alapvető történelmi ismeretekkel igyekszik gazdagítani a hallgatók tudását, hogy a későbbi tanulmányaik során képesek legyenek hosszabb távon is megragadni fontos társadalmi folyamatokat, változásokat.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
GYÁNI Gábor–KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 9633893895
KÖVÉR György (szerk.), Magyarország társadalomtörténete I. A reformkortól az első világháborúig. Szöveggyűjtemény, 1–2. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1996. ISBN 963187723X
Mindennapi szegénység. Korall 77. 2019. ISSN 1586-2410
Ajánlott irodalom:
BÓDY Zsombor, Ö. KOVÁCS József (szerk.), Bevezetés a társadalomtörténetbe, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 9633898064
FARAGÓ Tamás (szerk.), Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához, Budapest, Új Mandátum, 2005. ISBN 9639494852
Keszei András, A középfokú oktatás felekezeti változatai
és társadalmi háttere a 19. Század első felében Pesten, Budapest, Korall, 2018. ISBN 9789638922199
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Birtokában van a társadalom strukturális, gazdasági és politikai folyamataival kapcsolatos legfontosabb ismereteknek, ismeri és érti a társadalmi problémákat előidéző társadalomszerkezeti és kulturális okok működését.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
Az I. világháború előtti magyar társadalomtörténet főbb kérdéseinek árnyalt megközelítése.
A 20. századi magyar történelem társadalmi vonatkozásainak alapos ismerete.
A 19-20. századi magyar társadalomtörténet értelmezési lehetőségeinek áttekintése.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat.
Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában.
Önálló forráselemzés, résztémák összefoglalása.
Esszéírás a 20. századi magyar társadalomtörténet főbb témái alapján.
c) attitűdje
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elméleti és gy
akorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.
A magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos problémák, az egyenlőtlenség, az integrációs problémák iránti érzékenység kialakítása.
Magyarország 20. századi társadalomtörténetének sokoldalú, tudományos igényességű, árnyalt értelmezése.
d) autonómiája és felelőssége
Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.
A társadalomtörténet főbb kérdéseinek önálló elemzése, véleményalkotás a 19-20. századi folyamatok természetére vonatkozóan, a források kritikus elemzése.
