Tantárgy adatlapja
Az előadás célja, hogy először megismertesse a hallgatókat a magyar társadalmat a 20. században meghatározó demográfiai folyamatokkal és a gazdasági fejlődés ugyancsak meghatározó tendenciáival. Legnagyobb terjedelemben azután a magyar társadalom rétegződésével foglalkozik, amelyet dinamikusan, az I. világháborútól kezdődően változásaiban mutat be. Ennek során részletesen elemzi azokat a folyamatokat, amelyekben mind belső tagoltságukban, életmódjukban mind egymáshoz való viszonyukban átalakultak az agrár rétegek, az ipari munkásság, a középrétegek és az elitek a 20. század során (természetesen nem függetlenül a nagyobb politikai változásoktól). Az előadás emellett kitér a szociálpolitika történetére, a zsidóság és más kisebbségek helyzetének változásaira, végül pedig a különböző politikai rendszerek társadalmi beágyazottságának kérdéseire.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
BÓDY Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között. Egyetemi jegyzet. ISBN 9789633080863
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/body_zsombor-magyarorszag_tarsadalomtortenete_a_ket_vilaghaboru_kozott.pdf
GYÁNI Gábor, Magyarország társadalomtörténete a Horthy korban, In: GYÁNI Gábor, KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete, Budapest, Osiris, 1998. p. 169–356., ISBN 9633794412
Ö. Kovács József, A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában, Korall, 2012.
VALUCH Tibor, Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Budapest, Osiris, 2005. ISBN 9633898137
Ajánlott irodalom:
Tomka Béla: Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség. Budapest Akadémiai. 2011. ISBN 978960590532
ass="cs43AFF24">Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Birtokában van a társadalom strukturális, gazdasági és politikai folyamataival kapcsolatos legfontosabb ismereteknek, ismeri és érti a társadalmi problémákat előidéző társadalomszerkezeti és kulturális okok működését.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
Az I. világháború előtti magyar társadalomtörténet főbb kérdéseinek árnyalt megközelítése.
A 20. századi magyar történelem társadalmi vonatkozásainak alapos ismerete.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat.
Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában.
Önálló forráselemzés, résztémák összefoglalása.
Esszéírás a 20. századi magyar társadalomtörténet főbb témái alapján.
c) attitűdje
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.
A magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos problémák, az egyenlőtlenség, az integrációs problémák iránti érzéken
ység kialakítása.
Magyarország 20. századi társadalomtörténetének sokoldalú, tudományos igényességű, árnyalt értelmezése.
d) autonómiája és felelőssége
Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.
A társadalomtörténet főbb kérdéseinek önálló elemzése, véleményalkotás a 19-20. századi folyamatok természetére vonatkozóan, a források kritikus elemzése.
Kritikus szemlélet alkalmazása az egyenlőtlenségekből és az integrációs nehézségekből eredő társadalmi problémák elemzése során.
