Tantárgy adatlapja
Az előadást kísérő szemináriumi kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat azokkal a legfontosabb, főként kortárs szövegekkel, amelyek különböző politikai és társadalomtudományi látószögekből közelítettek a korabeli magyar társadalomhoz.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. Bibó István: Válogatott tanulmányok. Vál.: Huszár Tibor. Magvető, Bp. 1986. Második kötet 569-619.
Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár: http://www.ppek.hu/konyvek/Lenard_Odon_Ero_az_erotlensegben_1.pdf
Németh László: Kisebbségben. In: N. L.: Sorskérdések. Magvető -Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1989.
Péter László: Volt-e magyar társadalom a XIX. században? A jogrend és a civil társadalom képződése. In: Péter László: Az Elbától keletre. Osiris, 1998. Bp. 148-186.
Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. Maecenas, 1989.
Weis István: Mai magyar társadalom. Bp. 1930. Magyar Szemle Társaság.
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. Bp. 1986.
Valuch Tibor: A jelenkori Magyar társadalom. Osiris, 2015.
Valuch Tibor (szerk.): Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Osiris, 2004.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási
viszonyait.
Birtokában van a társadalom strukturális, gazdasági és politikai folyamataival kapcsolatos legfontosabb ismereteknek, ismeri és érti a társadalmi problémákat előidéző társadalomszerkezeti és kulturális okok működését.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
A főbb 20. századi magyar társadalmi folyamatok értelmezési lehetőségeinek ismerete.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat.
Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában
Önálló forrásértelmezés, résztémák összefoglalása.
c) attitűdje
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.
A magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos problémák, az egyenlőtlenség, az integrációs problémák iránti érzékenység kialakítása.
d) autonómiája és felelőssége
Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.
A társadalomtörténet főbb k
érdéseinek önálló elemzése, véleményalkotás a 19-20. századi folyamatok természetére vonatkozóan, a források kritikus elemzése.
