Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szeminárium megismerteti a hallgatókat a 20. századi magyar társadalomtörténet legfontosabb kérdéseivel, amelyekről a kijelölt szempontok és szakirodalom alapján önálló munka keretében feldolgozva mindannyian előadnak. Az előadások és megvitatásuk az árnyalt, folyamatokban gondolkodó társadalomtudományi elemzések elsajátítását kívánja elősegíteni.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A korszak társadalmi jelenségeire vonatkozó szakirodalom feldolgozása alapján előadás elkészítése, valamint az egyes résztémák legfontosabb fogalmainak, tényeinek ismerete.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Valuch T. (2004), (szerk.): Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Budapest HU: Osiris. (ISBN 9634462960)
Szekfű Gy. (1989) Három nemzedék és ami utána következik. Budapest HU: Maecenas. (ISBN 9637425063)
Valuch T. (2005) Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest HU: Osiris. (ISBN 963-389-813-7)
Tomka B. (2023) Korszakok és korszakhatárok. Budapest HU: Osiris. (ISBN 9789632764863)
A 2-4 legfontosabb ajánlott felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bibó I. (1986) Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. In Bibó István: Válogatott tanulmányok. Budapest HU: Magvető. Második kötet pp. 569-619. (ISBN 9631406733)
Lénárd Ö (1996) Erő az erőtlenségben. Budapest HU: Márton Áron Kiadó. (ISBN 9637947892) (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár: http://www.ppek.hu/konyvek/Lenard_Odon_Ero_az_erotlensegben_1.pdf)
Weis I. (2013) Mai magyar társadalom (1930) Budapest HU: Gondolat Kiadó. (ISBN 9789636931162)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A magyar társadalom I. világháború utáni alakulása a közvetett generációs hatások miatt összefüggő láncolatként is értelmezhető. A 20. századi magyar társadalom szerkezetének ismerete csak a szerkezet átalakulásának nyomon követésével vezethet el a jelen szerkezeti problémáinak megértéséhez. Enélkül a szociológiai tudás és a tudás hordozója is elbizonytalanodhat a társadalmi jelenségek, problémák jellege, súlyossága kapcsán. A gyakorlat mindenekelőtt ezt a bizonytalanságot kívánja felszámolni, ami a társadalomkutatás során segít majd a releváns kérdések felvetésében és megválaszolásában. Az I. világháború és a rendszerváltozás közötti időszak, történelmi korszakok fejleményeit esettanulmányok és tematikus egységek formájában megismerve a hallgatók kritikai gondolkodását erősítheti a történelmi dimenzió és következményeinek tudatosabb átgondolása és beépítése a szociológiai elemzésekbe.
