Tantárgy adatlapja
A Társművészetek a filmben c. kurzus a mozgóképet a társművészeti ágak felől közelíti. A kurzus célja megvizsgálni azokat a kapcsolódásokat, ahol a mozgókép metszi más művészeti ágak, területek útját. Ezekben az alkotásokban keressük a társművészetek releváns jegyeit, hogy miképp jelennek meg, kerülnek ábrázolásra játékfilmben. Számos játékesfilmes példán keresztül vizsgáljuk mások mellett a festészet, fotográfia, szobrászat, építészet stb. megjelenését. Vizsgálódásunk tartalmi és formai egyaránt, utóbbi esetében különösképpen értékes azt az alkotói törekvést megvizsgálni, hogy miképp jelenik meg a társművészet közvetlenül a mozgókép tolmácsolásában.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bazin, André: A fénykép ontológiája. In: Bazin: Mi a film? Budapest: Osiris,1995. pp. 16–23.
Bíró Yvette: A zene. In: Bíró Yvette: A hetedik művészet. Századvég/Osiris Kiadó, 1994. pp. 130–141.
Dragon Zoltán: A film a digitalizáció korában – bevezető, Apertúra, 2011. tavasz, VI. évf. 3. sz. http://apertura.hu/2011/tavasz/dragon
Erdély Miklós: Mozgó jelentés. Zenei szervezés lehetősége a filmben In: Peternák Miklós (szerk.): F.I.L.M. A magyar avant-garde film története és dokumentumai. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1991. pp. 163-179.
Gelencsér Gábor: A film városa, a város filmje In: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Szerk.: N. Kovács Tímea, Böhm Gábor és Mester Tibor, Kijárat Kiadó, Budapest, 2005. pp. 255-264.
Gelencsér Gábor: Köszönet a moziért. Tóth János kinematográfus, Metropolis.
Hornyik Sándor: A valóság visszanyerésének paradoxonai (Képzőművészet és film „poétikai” kapcsolatai a BBS-ben) In: A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Szerk.: Gelencsér Gábor, Műcsarnok, BBS, 2009. pp. 235-248.
Kassák Lajos: Az abszolút film. Berlin: A nagyváros szimfóniája. In: Peternák Miklós (szerk.): F.I.L.M. A magyar avant-garde film története és dokumentumai. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1991. pp. 98-107.
Kovács András Bálint: A film és elbeszélés In: A film szerint a világ. Budapest, Palatinus, 2002. pp. 7-84.
Veres Bálint: Mozgókép és hang-állványzat. Gaál István Sodrásban című filmjének zenei olvasata. Metropolis (2005/3.) pp. 28–34.
Ajánlott irodalom:
Pethő Ágnes: A köztes-lét metaforái a filmelméletben In: Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003 pp. 17-46.
Kenedi János (szerk.): A film és a többi művészet. Budapest: Gondolat, 1977.
A Metropolis folyóirat Fotó és film című összeállítása (2003/1. szám).
Bán András–Beke László (szerk.): Fotóelméleti szöveggyűjtemény.
Budapest: Enciklopédia, 1997.
Albertini Béla: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig. Kecskemét, 1997.
Hammer Ferenc: A megismerés szerkezetei, stratégiái és poétikái (Szocio-doku a BBS-ben) In: A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Szerk.: Gelencsér Gábor, Műcsarnok, BBS, 2009. pp. 263-274.
K. Horváth Zsolt: A valóság metapolitikája (Kognitív realizmus a magyar társadalomkutatásban: szociográfia és dokumentumfilm) Stúdió ötven éve. Szerk.: Gelencsér Gábor, Műcsarnok, BBS, 2009. pp. 275-286.
Metropolis „Film és építészet” 2008/2. szám.
Metropolis „Film és tér” 2008/1. szám..
Metropolis „A filmmusical”: 2008/3. szám.
Veres Bálint: Hangozva mozgó képek (A BBS hatvanas-hetvenes évekbeli termése a filmzene metszetében) In: A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Szerk.: Gelencsér Gábor, Műcsarnok, BBS, 2009. pp. 203-208.
Arthur C. Danto: Mozgó képek Metropolis, 1997. ősz pp. 8-21.
Eisner, Lotte H.: A démoni filmvászon. Magyar Filmintézet – Filmvilág – Szellemkép, 1994., I-III. fejezet, pp. 15-46.
Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1992. pp. 21-111. Az expresszionista filmkép c. fejezet, pp. 51-77.
„Angol barokk”–összeállítás. Filmvilág 1990/10. pp. 3–20.
Nánay Bence: A legutolsó új hullám. Peter Greenaway. In: Filmrendezőportrék (szerk.: Zalán Vince) Budapest: Osiris, 2003. pp. 123–145.
Metropolis: festészet és film (1997/ősz)
Metropolis: Dada és film (2000/3)
Metropolis: Futurizmus és film (1997/tél -1998 tavasz)
Derek Jarman–összeállítás. Metropolis 1 no. 3. (1997 ősz)
Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek. Budapest, Magyar Filmintézet, 1991.
Kovács András Bálint: A semmi eltűnése. In: A film szerint a világ. Budapest, Palatinus, 2002. pp. 92–131.)
Rényi András: Dionüzosz tükre. Derek Jarman erotomán hermeneutikája és a Caravaggio-kihívás. Metropolis, 1997. Ősz pp. 86-100. http://www.renyiandras.hu/index.php/kortars-dolgok/derek-jarman-caravaggio-filmjerl
Müllner András: Montázspolitika (Neoavantgárd nyomok magyar experimentális filmekben) In: A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Szerk.: Gelencsér Gábor, Műcsarnok, BBS, 2009. pp. 129-142.
Beke László: A magyar konceptuális művészet szubjektív története In: Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd történetéből. Szerk.: Deréky Pál és Müllner András, Ráció Kiadó, 2004. pp. 227-239.
Iványi-Bitter Brigitta: Az analóg animált film laboratóriuma In: A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Szerk.: Gelencsér Gábor, Műcsarnok, BBS, 2009. pp. 175-190.
Lukács György: A film poétikája. In: Kenedi János (szerk.): A film és a többi művészet. Budapest: Gondolat, 1977. pp. 249-257.
Allardyce Nicoll: A mozi és a színház. In: Kenedi János (szerk.): A film és a többi művészet. Budapest: Gondolat, 1977. pp. 283-309.
Susan Sontag: Film és színház. In: Kenedi János (szerk.): A film és a többi művészet. Budapest: Gondolat, 1977. pp. 352-378.
André Bazin: Színház és film. In: Bazin: Mi a film? Budapest: Osiris, 1995. pp. 101- 145.
Schuller Gabriella: A játék hatalma: a hatalom újrajátszása (A BBS és a magyar neoavantgárd színház) In: A Balázs Béla Stúdió ötven éve. Szerk.: Gelencsér Gábor, Műcsarnok, BBS, 2009. pp. 219-234.
Selyem Zsuzsa: Terek, ahol emberek. A Squat-sztori. In: In: Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd történetéből. Szerk.: Deréky Pál és Müllner András, Ráció Kiadó, 2004. pp. 173-181.
Gács Anna - Gelencsér Gábor (szerk.): Adoptációk. Film és irodalom egymásra hatása. Budapest, Kijárat Kiadó - JAK, 2000.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filmtörténetben és a filmelméletekben.
Ismeri a filmelemzés módszereit, elméleti alapjait és jelentőségét.
Átlátja a filmi kompozíciót, a filmi elbeszélést.
Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás hagyományos és mai változatait, és jártasságot szerez a problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes arra, hogy kreatív módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre.
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért.
Véleményét argumentumokra alapozza.
Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
