Tantárgy adatlapja
A főkollégium célja, hogy a hallgatók megismerjék a Kárpát-medencei középkori településrégészet fő eredményeit és kérdésfeltevéseit. Az ismeretanyag átadása három időrendi metszetben történik: külön-külön kitérve a népvándorlás kori, Árpád-kori, illetve későközépkori településrégészet sajátságaira. A főkollégium során az alábbi témaköröket tekintjük át: a településrégészet fogalmának tartalma, a településrégészet módszertana, a kutatás egyes korszakai. A hallgatók megismerik a kutatás kiemelkedő eredményeit és a jelentős kutatókat. A kurzus résztvevői megismerik a városias jellegű, a falusias, illetve a szállásszerű települések objektumait, a különböző települési formák szerkezeti sajátságait. A magyarországi, illetve a szomszéd államok településrégészeti kutatásának összehasonlító elemzésével megismerik a regionális különbségeket. A Kárpát-medence 19-20. századi kutatástörténetét alapvetően meghatározták a nemzeti romantikus narratívák, ezért fontos megismerni, mi módon lehet elkerülni az ezek alapján kialakult téves magyarázatokat. A kurzus teljesítésének pontos feltétele az alább felsorolt irodalmak elsajátítása és annak nyomán számonkérés, különös tekintettel régészeti anyagismereti szempontból (pl. vonatkozó képanyag felismerése).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Holl Imre – Parádi Nándor: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Akadémiai Kiadó, Budapest 1982. (254 ps.) ISBN 963052936X
Herbert Jankuhn: Einführung in die Siedlungsarchäologie. DeGruyter Studienbuch, Berlin – New York 1977. (203 ps.) ISBN 9783110047523
Jankovich B. Dénes: Archaeological Topography. Theoretical and Practical Lessons. in: Mitteileungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 14. 1985. (pp. 283?292) ISSN 0133-6924
Szabó István: A középkori magyar falu. Akadémiai Kiadó, Budapest 1969. (252 ps.)
Takács Miklós: Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között. in: Benkő Elek – Kovács Gyöngyi (szerk.): A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. MTA Régészeti Intézet, Budapest 2010. (pp. 1?67) ISBN 9789637391965
Ritoók Ágnes – Simonyi Erika (szerk.): Árpádok országa. Magyar Nemzeti Múzeum – Magyar Tudományos akadémia, Budapest 2022, 373–406. ISBN 9786155978708
Ajánlott irodalom:
Zatykó Csilla: Középkori településszerkezet és tájhasználat a Berzence környéki terepbejárások tükrében. in: Benkő Elek – Bondár Mária – Kolláth Ágnes (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt-jelen-jövő. Archaeological Topography of Hungary - Past, Present and Future. MTA BTK Régészeti Intézet, Budapest 2017. (pp. 563–571) ISBN 9789639911987
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a régészet általános ismeretanyagában, ismeri annak módszertanát, legfontosabb szakkifejezéseit és szakirodalmát. Tájékozott a régészet különböző természettudományos módszereiben, és ismeri azok felhasználási lehetőségeit.
Ismeri a régészeti felderítés és feltárás módszertanát. Tájékozott legalább két régészeti szakterület speciális ismeretanyagában, ismeri annak legfontosabb problémaköreit, módszertanát, szakkifejezéseit és szakirodalmát. Történeti korok esetében ismeri az alapvető írásos forrásokat.
Ismeri a tudományos közlés formai és tartalmi követelményeit.
A hallgatók megismerik a középkori településrégészet fő kérdéseit.
Ismereteket szereznek a korabeli szállásszerű illetve faluszerű települések szerkezetéről, illetve lakóobjektumairól.
b) képességei
Képes az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes a szakirodalomból szerzett információk kritikus elemzésére és feldolgozására.
Képes a feltárt és dokumentált régészeti források és lelőhelyek tudományos igényű feldolgozására és közlésére.
Képes megoldási javaslatokat adni a régészeti kutatás során felmerülő problémák értelmezésére, hatékonyan alkalmazza a tanulmányai során elsajátított problémamegoldó technikákat.
A hallgatók képesítést szereznek a településrégészeti lelőhelyek terepi felismeréséhez.
A hallgatók megismerik és megtanulják megkülönböztetni egymástól az egyes lakóobjektum-típusokat.
A kurzus során fejlődik a hallgatók vizuális képessége és elemző szemlélete.
c) attitűdje
Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Minőség- és felelősségtudattal rendelkezik, törekszik együttműködő, kommunikációs és problémamegoldó készségeinek fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget érez Magyarország és a világ kulturális örökségének megőrzéséért.
Hatékonyan együttműködik a régészet területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai közösségekkel.
