Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja:
Olyan óvodapedagógusok képzése, akik ismerik és értik az élő környezet elemeinek működését, továbbá felismerik az élő rendszerek, valamint élő és élettelen rendszerek közötti kapcsolatokat. Olyan átfogó biológiai ismereteket szereznek, melyek segítségével a gyakorlatban képesek lesznek magyarázatot adni az növény- és állatvilág működését érintő kérdésekre.
Ismerjék az idegen tájak élővilágát, meg tudják magyarázni elterjedésük okait. Ismerjék hazánk őshonos növény-és állatvilágát, valamint a védett növényeit, állatait és területeit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
dr. Tóth Irén: Biológiai ismeretek a környezetismeret-természetismeret tanításához. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, 2004.
Kanczler Gyuláné dr.-Bihariné dr. Krekó Ilona és Légler Judit: Növény -és állatismeret, ELTE Eötvös Kiadó, 2010.
Kanczler Gyuláné dr. – Bihariné dr. Krekó Ilona: Természetismeret az óvodapedagógus szak hallgatóinak. Elte Eötvös Kiadó, 2011.
Dr. Fejes Erzsébet - Kanczler Gyuláné dr.: A természet ünnepei. Kincs Könyvkiadó,1999.
Dr. Fejes Erzsébet - Kanczler Gyuláné dr.: Mesélő természet. Kincs Könyvkiadó, 1995.
Ajánlott irodalom:
Dr. Endrédi Lajos: Természetismeret II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.
Dr. Kanczler Gyuláné és Bihari Dr. Krekó Ilona - Ökológiai alapismeretek az óvodapedagógus szak hallgatóknak, Természetvédelem és Környezetvédelem, Elte Eötvös Kiadó, 2012.
Simon Tibor, Csapody Vera: Kis növényhatározó. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
Kalotás Zsolt: Nemzeti Parkok Magyarországon, Alexandra Kiadó, 2004.
Réce füzetek: Óvodások környezeti nevelése
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.
Tisztában van a játéktevékenység gyermeki fejlődésben betöltött meghatározó szerepével.
Ismeri a 3–7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatásához, az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált stratégiákat és módszereket, ezek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit.
Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
Értelmezni tudja a gyermeki fejlődés szociokulturális beágyazottságát és annak hatását a pedagógiai folyamatra. Tisztában van a hátrányos helyzet komponenseivel és determinánsaival.
Ismeri saját szakterületén, illetve intézménytípusában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
b) képességei
Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
A 3-7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitására, elemzésére és értékelésére.
Adaptív módon épít a 3-7 éves gyermekek eltérő személyiségére, előzetes tapasztalataira, tudására, kompetenciáira, életkori sajátosságaira.
Tevékenységében képes a fenntarthatóságra nevelés elveinek érvényesítésére.
c) attitűdje
Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Felelősséget vállal a gyermekek nemzeti identitásának alakításában és erősítésében.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a rábízott 3–7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
Hatáskörében felelősséget vállal a gyermekek fenntartható fejlődésre irányuló magatartásának tudatos formálásáért.
