Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatók interdiszciplináris megközelítésben vizsgálják az emberi test megjelenítését, értelmezését és szimbolikus szerepét, mivel a test nem csupán biológiai valóságként, hanem kulturális, társadalmi, filozófiai és pszichológiai konstrukcióként is megjelenik az irodalmi szövegekben. A tantárgy betekintést nyújt a testábrázolás történeti változásaiba az antikvitástól a kortárs irodalomig: a test, mint a lélek tükre, a bűn és szenvedés hordozója, az identitás és szexualitás kifejezője, illetve a hatalom, erőszak és társadalmi kontroll színtere. A test, mint a másság és az énkép színtere (nemi identitás, betegség, fogyatékosság, öregedés, halál stb.) kiemelt figyelmet kap.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A test különböző – a kurzus során megismert – értelmezései a klasszikus lélek-test dualizmustól a kortárs testelméletekig. A testábrázolás irodalmi és poétikai funkciói: a test, mint szimbólum, narratív eszköz, illetve mint az identitás és társadalmi viszonyok kifejezője.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Irodalmi szövegek elemzése testelméleti szempontok alapján (pl. betegség, fájdalom, erotika, másság, hatalom, erőszak és a test határainak megjelenítése a művekben). Önálló értelmezések kidolgozása a test szimbolikus, narratív vagy politikai funkcióiról.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kricsfalusi Beatrix: Test, in Média- és kultúratudomány. Kézikönyv, szerk. Kricsfalusi Beatrix et al., Ráció, Budapest, 2018, 194–209. ISBN 9786155675195
Punday, Daniel: Narrative Bodies: Towards a Corporeal Narratology. Palgrave Macmillan, New York, 2003. ISBN 9781403962416
Foucault, Michel: Felügyelet és büntetés. A börtön története, ford. Fázsy Anikó, Csűrös Klára, Gondolat, Budapest, 1990. ISBN 9632823354
Waldenfels, Bernhard: Das leibliche Selbst. Vorlesungen zur Phänomenologie des Leibes. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2000. ISBN 9783518290729
Irodalom és betegség. A betegség irodalmi és nyelvelmélet reprezentációi, szerk. Balogh Gergő, Pataki Viktor, FISZ, Budapest, 2022. ISBN 9786155729768
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Helikon: 2011/1-2. Testírás. ISSN 0017-999X (print) ISSN 2786-1066 (online)
Kristeva, Julia: Powers of Horror: An Essay on Abjection. Columbia University Press, New York, 1982.
Boros Oszkár – Horváth Kornélia – Osztroluczky Sarolta – Varró Annamária – Zsuppán Klaudia (szerk.): Test-konceptusok és test-reprezentációk az irodalomban és a kultúrában. Gondolat, Budapest, 2014. ISBN 9789636936051
Pataki Viktor (szerk.): Halál az irodalomban. A halál irodalmi és nyelvelmélet reprezentációi. FISZ, Budapest, 2022. ISBN 9786155729867
Mauss, Marcel: A test technikái = Uő, Szociológia és antropológia. Ford.: Fejős Zoltán, Osiris, Budapest, 2004, 424–446. ISBN 9633895839
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők :
a) tudás
A hallgató ismeri a test irodalmi és kulturális reprezentációjának legfontosabb elméleti megközelítéseit, a klasszikus lélek-test dualizmustól (pl. Descartes) a fenomenológiai testfelfogásokon (Waldenfels) át a posztstrukturalista és biopolitikai testelméletekig (Foucault, Kristeva). Ismeri a testábrázolás kultúrtörténeti változásait, valamint a test, mint szimbolikus, narratív és politikai jelentéshordozó fogalmi apparátusát (abjekció, biopolitika, testtechnikák, korporeális narratológia). Tájékozott a betegség, a fájdalom, a nemi identitás, a fogyatékosság, az öregedés és a halál irodalmi reprezentációinak sajátosságairól és ezek elméleti kereteiről.
b) képesség
Képes irodalmi szövegekben azonosítani és értelmezni a test különböző funkcióit (szimbolikus, narratív, identitásképző, hatalmi-politikai), és ehhez a tanult elméleti keretek (fenomenológia, diskurzuselemzés, testelméletek) közül önállóan kiválasztani a releváns megközelítést. Képes a szövegek komparatív, korszakokon és műfajokon átívelő elemzésére, valamint saját értelmezéseinek szóbeli és írásbeli, tudományos igényű megfogalmazására – ideértve kreatív írásfeladatok elkészítését is, amelyekben a testi tapasztalat irodalmi nyelvre fordítását gyakorolja.
c) attitűd
Nyitott és érzékeny a testi másság, a betegség, a fogyatékosság és a társadalmi normáktól eltérő testtapasztalatok irodalmi megjelenítésére, és törekszik ezek előítéletmentes, kritikai szemléletű megközelítésére. Elkötelezett az interdiszciplináris gondolkodásmód iránt, és igényli a filozófiai, pszichológiai, szociológiai és irodalomtudományi megközelítések összekapcsolását. Reflektív attitűdöt alakít ki saját testi tapasztalatával és az azt övező társadalmi diskurzusokkal kapcsolatban is.
d) autonómia és felelősség
Önállóan alakítja ki és képviseli értelmezői álláspontját a test irodalmi reprezentációival kapcsolatban, figyelembe véve azok etikai és társadalmi vonatkozásait (pl. hatalmi viszonyok, sztereotípiák, stigmatizáció). Felelősséggel és tudatosan kezeli a testi különbségekkel kapcsolatos érzékeny témákat mind szóbeli, mind írásbeli megnyilvánulásaiban, és etikusan hivatkozik a felhasznált szakirodalmi forrásokra.
