Tantárgy adatlapja
A tárgy célja megismertetni a hallgatót a mai Törökországgal és sajátos problémáival. Törökország – Huntington szavaival – szétszakított ország (torn country), amely kultúrája alapján muszlim maradt, jogrendszere és törekvései azonban egy másik civilizáció, a nyugati felé irányították. A hidegháború alatt a nyugati kötődés erős volt és külső támogatást is kapott, a hidegháborút követően azonban a valódi identitás kérdése ismét előkerült. A szekuláris alapokon álló, és a nyugati minta átvételét szorgalmazó kemalista modell mellett/helyett egyre inkább egy iszlámon alapuló, de – az iszlám fundamentalistákkal ellentétben – a nyugati modellt alapjaiban el nem vető modernizációs ideológia térnyerését figyelhetjük meg.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Baranyi Tamás Péter – Szálkai Kinga (szerk.): Újhold. A török külpolitika útkeresése a 21. század elején. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017.
Szigetvári Tamás: Európai integráció és/vagy keleti nyitás. Török külpolitikai és külgazdasági dilemmák a 21. század elején. Typotex, 2018.
Ajánlott irodalom:
Zürcher, E. J. 2004: Turkey. A Modern History. I.B.Tauris, London – New York
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a modern török politika fő trendjeit és fejleményeit.
b) képességei
A hallgató képes lesz eligazodni az a török külpolitika kérdéseiben, &a
acute;tfogó képpel rendelkezik a modern Törökország geopolitika mozgásteréről, kiismeri magát a közelmúlt és a jelen török politikai folyamataiban.
