Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A történelemfilozófia célja az antik és középkori történelemkoncepciók ismertetése mellett elsősorban a modern történelemfilozófiai viták, irányzatok feldolgozása. A keresztény üdvtörténet szekularizációjaként is felfogható szubsztantív történelemfilozófiai rendszerek Condorcet-tól Hegelen át Marxig vagy Teilhard de Chardinig éppúgy szerepelnek témaként, mint a historista és historicista történelemkoncepciók (pl. Herder, Burckhardt, Croce, Spengler) vagy a kortárs irányzatok (pl. annalisták, strukturalisták, analitikusok, hermeneuták).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Történelemszemléletek tipológiája: Az antik ciklikus és a keresztény lineáris-üdvtörténeti koncepciók alapvonásai.
Szubsztantív történelemfilozófiák: A történelem immanens célját és haladását hirdető modern rendszerek (Condorcet, Hegel, Marx, Teilhard de Chardin) és a szekularizáció elmélete.
Historizmus és historicizmus: A történelmi egyediség (Herder, Burckhardt) és a törvényszerűségeket kereső morfológiai modellek (Spengler, Croce) ütköztetése.
Kortárs irányzatok: A történetírás módszertani megújulásai: az Annales-iskola, a strukturalista történelemszemlélet, valamint az analitikus és hermeneutikai történelemfilozófia alapvetései.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Narratív elemzés: Képesség a történelmi szövegekben rejlő ideológiai és filozófiai narratívák azonosítására és kritikai értelmezésére.
Komparatív eszmetörténet: Különböző korok történelemfelfogásainak összehasonlítása és azok társadalmi hatásainak elemzése.
Metodológiai reflexió: A történeti megismerés objektivitásával és az elbeszélhetőség határaival kapcsolatos problémák szakszerű kezelése.
Szakirodalmi szintézis: Komplex forrásszövegek (pl. hegelianizmus vs. annalisták) feldolgozása és prezentálása a modern viták tükrében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, Osiris, 2006.Bultmann, R: Történelem és eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 1994.
Löwith, K.: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei, Budapest: Atlantisz, 1996.
Taubes, J.: Nyugati eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 2004.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Collingwood, R. G.: A történelem eszméje, Budapest, Gondolat, 1987.
Toynbee, A. J.: Válogatott tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1971.
John Lukács: A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete, Budapest, Európa, 2003.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az antik koncepcióktól a kortárs irányzatokig terjedő ív bemutatásával átfogó ismereteket nyújt a történelem értelmezési kereteiről. A szubsztantív rendszerek és a modern módszertani iskolák (pl. analitikusok) feldolgozása révén a hallgató megérti a filozófia és a történettudomány közötti mély kölcsönhatást.
b) képesség
A történelemfilozófiai viták feldolgozása fejleszti az analitikus és összefoglaló gondolkodást. A hallgató képessé válik az aktuális globális és társadalmi változások eszmetörténeti kontextusba helyezésére, valamint komplex érvek magas szintű írásbeli és szóbeli bemutatására.
c) attitűd
A gyökeresen eltérő történelemszemléletek (pl. üdvtörténet vs. strukturalizmus) megismerése befogadó és elfogulatlan szemléletmódra nevel. A hallgató törekszik a történelmi folyamatok többoldalú értelmezésére, és nyitottá válik a múlt és jelen közötti párbeszéd esztétikai és etikai dimenziói iránt.
d) autonómia és felelősség
A történelemfilozófiai tudatosság segíti a hallgatót abban, hogy felelősséget vállaljon saját társadalmi-történeti helyzetének reflexiójáért. Képessé válik önálló kutatások lefolytatására és a történeti narratívák kritikai értékelésére a multikulturális és globális változások tükrében.
