Tantárgy adatlapja
A
történelemfilozófia célja az antik és középkori történelemkoncepciók
ismertetése mellett elsősorban a modern történelemfilozófiai viták,
irányzatok feldolgozása. A keresztény üdvtörténet szekularizációjaként is
felfogható szubsztantív történelemfilozófiai rendszerek Condorcet-tól Hegelen
át Marxig vagy Teilhard de Chardinig éppúgy szerepelnek témaként, mint a
historista és historicista történelemkoncepciók (pl. Herder, Burckhardt,
Croce, Spengler) vagy a kortárs irányzatok (pl. annalisták, strukturalisták,
analitikusok, hermeneuták). |
A
2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv)
felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg
oldalak), ISBN) |
Arendt, H.: A
sivatag és az oázisok, Budapest: Gond–Palatinus, 2002. Bultmann, R: Történelem
és eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 1994. Huoranszki F. (szerk.): Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris–Láthatatlan
Kollégium, 1998. Löwith, K. : Világtörténelem
és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei, Budapest:
Atlantisz, 1996. Manent, P.: Politikai filozófia felnőtteknek. A
demokratikus társadalom látlelete, Budapest: Osiris, 2003. Mannet, P.: A
liberális gondolat története, Pécs: Tanulmány, 1994. Strauss, L. – Cropsey, J. (szerk.): A politikai
filozófia története I-II, Budapest: Európa, 1994. Strauss, L.: Természetjog
és történelem, Budapest: Pallas Stúdió–Attraktor Kft., 1999. Taubes, J.: Nyugati
eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 2004. |
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak,
kompetenciaelemeknek a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy
jellemzően, érdemben hozzájárul |
a)
tudása Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről. Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről. Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett tudományos problém ákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges
módszertani ismereteket. b)
képességei Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést
megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai
tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére. Képes a fogalmi
gondolkodás és az absztrakció értő használatára. Képes a filozófia egészével,
illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával
kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére. Szakmai és
interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és
lefolytatására képes. A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud
kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem
szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is
képes magas szinten bemutatni. Képes eredményeit különböző tudományos
fórumokon megjeleníteni. Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai
elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások
legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai
- összetevői tekintetében. |