Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzuson a Kárpát-medence természetföldrajzát (hegy- és vízrajz, folyószabályozások, ásványkincsek, tájfelosztás, történeti régiók és kapcsolataik) a politikai (vármegyék, kiváltságolt kerületek és várostípusok), katonai és egyházi (püspökségek és búcsújáróhelyek) közigazgatás térbeli elhelyezkedésével és annak változásaival együtt elemezzük. Áttekintjük a Magyar Királyság országainak (pl. Erdély, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia) és részeinek (pl. Partium) fogalmát és területi változásait. A magyar és nem magyar anyanyelvű népcsoportok elhelyezkedése és történeti vázlata is szerves része a képzésnek. A Kárpát-medence vízrajz-alapú vaktérképének ismerete kötelező.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. História–MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1997. ISBN 963-049-809-X
Berényi István: Az „emberformálta táj” fejlődése a Kárpát-medencében. In: A Kárpát-medence földrajza. Szerk. Dövényi Zoltán. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012, 375–395. ISBN 978-963-05-9281-9
Beluszky Pál: Magyarország történeti földrajza 1–2. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2005–2008. ISSN 1418-1274
Kókai Sándor: Bánság: természet, társadalom, gazdaság (1718–2011). Tanulmánygyűjtemény. Nyíregyháza–Kiszombor, 2022.
A Hungaricana adatbázis térképei: https://maps.hungaricana.hu/hu/ és a Történeti Földrajzi Közlemények folyóirat (2013–) tanulmányai.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
-
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók elsajátítják a tárgyhoz tartozó ismeretek tényanyagát.
Megismerik a legfontosabb szakirodalmat, az egyes szakirodalmi iskolák nézeteit és kutatási metódusait.
A hallgatók képesek eligazodni a tárgyhoz kapcsolódó forrásokban, történeti és jelenlegi térképeken.
Az elsajátított szakirodalomra támaszkodva alkalmassá válnak a továbbiakban önálló kutatások megkezdésére és tudományos kérdések/problémák meghatározására.