Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus elsődleges célja, hogy megismertesse a hallgatókat a modern demokráciák egyik legfontosabb intézményével, a választási rendszerekkel, azok elméleti hátterével és gyakorlati működésével. A tantárgy célja a matematikai pontosságú és politikatudományi elemző készség kialakítása, amely segít megérteni, miként alakítják át a technikai szabályok (választókerületek, szavazatszámlálási módszerek, küszöbök) a polgárok akaratát politikai hatalommá. A hallgatók elsajátítják a választási rendszerek tipológiáját, a képviseleti és kormányozhatósági szempontok közötti egyensúlykeresés logikáját, valamint a választási szabályok pártrendszerekre és politikai stabilitásra gyakorolt hatásmechanizmusait.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a választási rendszerek klasszikus tipológiájára és intézményi összefüggéseire fókuszál. A hallgatók elsajátítják a többségi (pl. relatív és abszolút többségi), az arányos (pl. pártlistás, STV) és a vegyes rendszerek elméleti modelljeit, valamint a Duverger-törvények és a mechanikai/pszichológiai hatások koncepcióját. A tananyag részletesen tárgyalja a mandátumkiosztási algoritmusokat (pl. D’Hondt, Sainte-Laguë, Hare-kvóta), a választókerület-manipuláció (gerrymandering) elméletét, valamint a választójog kiterjesztésének és korlátozásának elveit. Az elméleti blokk központi eleme a képviseleti és kormányzóképességi paradigmák összeütközésének elemzése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag a nemzetközi választási modellek (pl. brit, német, amerikai, francia) és kiemelten a magyar választási rendszer (1990, 2011) összehasonlító elemzésére épül. A hallgatók jártasságot szereznek a választási eredmények szimulációjában, a mandátumkalkulációk elvégzésében és a töredékszavazat-visszaszámlálási módszerek gyakorlati alkalmazásában. A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül vizsgálják a választási kampányok szabályozását, a kisebbségi kedvezmények rendszerét, valamint a technológiai újítások (pl. elektronikus szavazás, levélszavazat) hatását a választási részvételre és a rendszer legitimitására.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
FÁBIÁN György (szerk.), Választási rendszerek, Budapest, Osiris, 1997. ISBN 963-379-321-1
FÁBIÁN György, KOVÁCS László Imre (szerk.), Választáspolitológiai szöveggyűjtemény, Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 2001. ISBN 963-482-531-1
FÁBIÁN György, KOVÁCS László Imre (szerk.), Parlamenti választások az Európai Unió országaiban, Budapest, Osiris, 2004. ISBN 963-389-645-2
Cserny Ákos (szerk.): Választási rendszerek. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. ISBN 978-615-5305-64-1.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
RENWICK, Alan, The Politics of Electoral Reform, Cambridge, Cambridge University Press, 2010. ISBN 978-0-521-76530-5
Tóth Csaba: A magyar választási rendszer. Budapest, Osiris Kiadó, 2015. ISBN 978-963-276-267-8.
GALLAGHER, Michael, MITCHEL, Paul, The Politics of Electoral Systems, Oxford, Oxford University Press, 2005. ISBN 0-19-925756-6
KLINGEMANN, Hans-Dieter (szerk.), The Comparative Study of Electoral Systems, Oxford University Press, 2009. ISBN 978-0-19-921735-9
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak bármely ország választási rendszerének gyors diagnózisára és a várható politikai hatások (pl. koalíciós kényszer, kétpártiasodás) előrejelzésére. Fejlődik a hallgatók kvantitatív elemzőkészsége és precíz szaknyelvhasználata, ami elengedhetetlen a választási szakértői, politikai stratégiai, tanácsadói vagy nemzetközi megfigyelői feladatok ellátása során.