Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A vallásfilozófia vizsgálódása tárgyául magát a vallást teszi meg, és azt a jelentéstartalmat kutatja, amit a vallás a további gondolkodás objektumaként nyújthat. A kurzus, reflektálva arra a mély kapcsolatra és kölcsönhatásra, amely az európai hagyományban a vallás és a filozófia között létrejött, egyfelől szisztematikusan számot vet a vallást ért filozófiai kritikákkal, valamint azokkal az eredményekkel, amelyekkel a vallási kijelentések ontológiai értékét kutató theologia naturalis klasszikus és modern változatai szolgálnak, másfelől a filozófiai és a történeti vallásfenomenológián valamint a vallási nyelv filozófiai analízisén keresztül betekintést nyújt a kortárs vallásfilozófia legjelentősebb diskurzusaiba.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Theologia naturalis és Isten-érvek: A vallási kijelentések ontológiai megalapozása; a klasszikus (ontológiai, kozmológiai, teleológiai) és modern istenérvek szisztematikus ismerete.
Valláskritikai tradíciók: A vallást érő jelentősebb filozófiai kritikák (pl. Feuerbach, Marx, Nietzsche, Freud) és a teodicea (a rossz jelenlétének kérdése) problémaköre.
Vallásfenomenológia: A vallási tapasztalat mibenléte, a szent és a profán megkülönböztetése, valamint a vallási jelenségek történeti és filozófiai leírása.
Vallási nyelv analízise: A vallási kijelentések logikai státusza; a kognitív vs. non-kognitív nyelvhasználat, a metafora és a szimbólum szerepe a vallási diskurzusban.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Komparatív elemzés: Képesség a vallási és a filozófiai érvelési módok közötti különbségek és hasonlóságok azonosítására.
Kritikai reflexió: A vallási állítások logikai és ontológiai értékének elfogulatlan vizsgálata és az ellenvetések szakszerű kezelése.
Szövegfeldolgozás: Jártasság a történeti források (pl. Aquinói Szent Tamás) és a kortárs vallásfilozófiai tanulmányok (pl. analitikus vallásfilozófia) elemzésében.
Diskurzus-technika: Részvétel a hit és az ész viszonyáról szóló vitákban, a terminológiai pontosság (pl. transzcendencia, immanencia, numinózus) fenntartásával.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Davies, Brian: Bevezetés a vallásfilozófiába. Budapest, Kossuth, 1999.
Mezei Balázs: Vallás és hagyomány. Budapest, L’Harmattan, 2003.
Schaeffler, Richard: A vallásfilozófia kézikönyve. Budapest, Osiris, 2003.
Weissmahr Béla: Filozófiai istentan. Bécs – Budapest - München, Mérleg - Távlatok, 1996.
Vető Miklós: A teremtő Isten: vallásfilozófiai tanulmányok. Budapest, Kairosz, 2011.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Weischedel, Wilhelm: Der Gott der Philosophen: Grundlegung einer philosophischen Theologie im Zeitalter des Nihilismus. Darmstadt, Primus, 1998.
Molnár Tamás: Filozófusok Istene. Budapest, Európa, 1996.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a vallási jelenségek mibenlétének, történetének és jelentőségének bemutatásával közvetlenül teljesíti a KKK eszmetörténeti és társadalmi ismeretekre vonatkozó elvárásait. A hallgató megismeri a vallásfilozófia alapproblémáit, és tájékozottságot szerez a nyugati kultúrát meghatározó vallási-filozófiai szintézisekről, ami elengedhetetlen a történelmi és kortárs kultúra mélyebb megértéséhez.
b) képesség
A vallási nyelv analízise és az Isten-érvek vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának és szóbeli/írásbeli bemutatásának készségét. A hallgató képessé válik arra, hogy a hit és az ész viszonyának bonyolult kérdéseit élőszóban vagy prezentáció formájában szakszerűen kifejtse. A szövegelemzési feladatok révén finomodik a kritikai elsajátítás technikája, amely alkalmassá teszi őt a vallási sokszínűséggel kapcsolatos ismeretterjesztő feladatok ellátására.
c) attitűd
A vallásfenomenológia és a valláskritika párhuzamos tanulmányozása nyitottságra és elfogulatlan mérlegelésre nevel. A hallgató megtanulja figyelemmel meghallgatni a vallási és a szekuláris álláspontokat egyaránt, és képessé válik a kulturális-vallási sokszínűség értékként való kezelésére. Ez a fajta problémaérzékenység alapozza meg a konstruktív társadalmi párbeszédben való részvételt.
d) autonómia és felelősség
A vallási kijelentések ontológiai értékének kutatása segíti a hallgatót saját álláspontjának körültekintő kialakításában. A tantárgy arra ösztönzi, hogy felelősséget vállaljon véleményéért, és elutasítsa a vallási vagy ideológiai alapú manipulációt. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt a meggyőződések racionális és tiszteletteljes artikulációjában realizálódik.
