Tantárgy adatlapja
A vallásfilozófia vizsgálódása tárgyául magát a vallást teszi meg, és azt a jelentéstartalmat kutatja, amit a vallás a további gondolkodás objektumaként nyújthat. A kurzus, reflektálva arra a mély kapcsolatra és kölcsönhatásra, amely az európai hagyományban a vallás és a filozófia között létrejött, egyfelől szisztematikusan számot vet a vallást ért filozófiai kritikákkal, valamint azokkal az eredményekkel, amelyekkel a vallási kijelentések ontológiai értékét kutató theologia naturalis klasszikus és modern változatai szolgálnak, másfelől a filozófiai és a történeti vallásfenomenológián valamint a vallási nyelv filozófiai analízisén keresztül betekintést nyújt a kortárs vallásfilozófia legjelentősebb diskurzusaiba.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Davies, Brian: Bevezetés a vallásfilozófiába. Budapest, Kossuth, 1999.
Mezei Balázs: Vallás és hagyomány. Budapest, L’Harmattan, 2003.
Schaeffler, Richard: A vallásfilozófia kézikönyve. Budapest, Osiris, 2003.
Weischedel, Wilhelm: Der Gott der Philosophen: Grundlegung einer philosophischen Theologie im Zeitalter des Nihilismus. Darmstadt, Primus, 1998.
Weissmahr Béla: Filozófiai istentan. Bécs – Budapest - München, Mérleg - Távlatok, 1996.
Molnár Tamás: Filozófusok Istene. Budapest, Európa, 1996.
Vető Miklós: A teremtő Isten: vallásfilozófiai tanulmányok. Budapest, Kairosz, 2011.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben.
Ismer bölcseleti, művészeti alapszövegeket, alapműveket és alapproblémákat.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
