Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a vallásról való nyugati gondolkodás egyik fénykorát jelentő klasszikus német idealizmus vallásfilozófiai fejleményeiről. Mindenekelőtt számot vetünk a theologia naturalis kanti destrukciójával és Kant gyakorlati, morális vallásfogalmával, amely egyszerre jelentette a vallási tudat igazolását és kritikáját az ész ítélőszéke előtt, s amely a korban fontos kiindulópontként szolgált. Ezt követően pedig azt a gondolati ívet rekonstruáljuk, amelyen keresztül a későbbi nagyszabású filozófiai rendszerekben (Fichte, Schelling, Hegel) a vallás spekulatív felfogása érvényre jutott. Mindemellett tárgyaljuk az érzésvallás fogalmát (Scheleimacher), valamint Schelling késői kinyilatkoztatáskoncepcióját is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Kanti fordulat a vallásfilozófiában: A theologia naturalis (elméleti istenérvek) kanti kritikája; a vallás megalapozása a gyakorlati ész és a morál területén; az „észvallás” fogalma.
Spekulatív vallásfelfogás: A vallás szerepe a klasszikus német idealizmus nagy rendszereiben; az abszolút szellem és a kinyilatkoztatott vallás viszonya Fichte, Schelling és Hegel gondolkodásában.
Érzésvallás és romantika: Schleiermacher vallásfogalma; a vallás mint a végtelen iránti függőség és szemlélődés érzése, szemben a tiszta morállal vagy metafizikával.
Késői Schelling: A negatív és pozitív filozófia megkülönböztetése; a mitológia és a kinyilatkoztatás filozófiája mint a létezés történeti realitásának megragadása.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Spekulatív szövegelemzés: Képesség a német idealizmus nehéz nyelvezetű, absztrakt forrásszövegeinek dekonstrukciójára és értelmezésére.
Eszmetörténeti rekonstrukció: Jártasság a gondolati ívek felvázolásában, különösen a felvilágosodás és a romantika vallásfelfogásának ütköztetésében.
Kritikai reflexió: A vallási tudat és az ész „ítélőszéke” közötti feszültség elemzése; a vallás igazolásának és kritikájának módszertani elkülönítése.
Összehasonlító módszertan: A vallás morális, spekulatív és érzelmi alapú megközelítéseinek szisztematikus összevetése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fichte, Johann Gottlieb: A boldog élet útmutatója. Budapest, Szent István Társulat, 2010.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Vallásfilozófiai előadások. Budapest, Atlantisz, 2000.
Kant, Immanuel: „A vallás a puszta ész határain belül”, in: Uő.: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Budapest, Gondolat, 1980, 129-349.
Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph: A kinyilatkoztatás filozófiája 1841/42 (Paulus-jegyzet). Budapest, Szent István Társulat, 2019.
Schleiermacher, Friedrich Daniel Ernst: A vallásról. Beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest, Osiris, 2000.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Jaeschke, Walter – Arndt, Andreas: Die Klassische Deutsche Philosophie nach Kant.
Systeme der reinen Vernunft und ihre Kritik 1785–1845. München, Beck, 2012.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a nyugati eszmetörténet egyik legfontosabb korszakának, a klasszikus német idealizmusnak a bemutatásával közvetlenül mélyíti a hallgató szakmai ismereteit. A hallgató tájékozottságot szerez a vallási jelenségek mibenlétéről és társadalmi szerepéről szóló legjelentősebb elméletekben, és megismeri a vallásfilozófiai diskurzusok történeti és szisztematikus alapjait.
b) képesség
A kanti destrukció és a hegeli szintézis vizsgálata fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és részletes bemutatásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult vallásfilozófiai koncepciók (pl. a spekulatív nagypéntek vagy az érzésvallás) élőszóban vagy prezentáció formájában történő szakszerű kifejtésére. A kurzus közvetlenül javítja a szövegfeldolgozás és a kritikai elsajátítás technikáit.
c) attitűd
A vallás és az ész viszonyára adott különböző válaszok tanulmányozása szellemi nyitottságra és problémaérzékenységre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy figyelemmel hallgassa meg a vallási tapasztalat eltérő (racionális, érzelmi, kinyilatkoztatáson alapuló) értelmezéseit, és elfogulatlanul mérlegelje azok tartalmát. A kurzus elősegíti a kulturális és vallási sokszínűség iránti tiszteletet és a párbeszédre való nyitottságot.
d) autonómia és felelősség
A vallási tudat igazolásának és kritikájának vizsgálata támogatja a hallgatót saját világképi álláspontjának körültekintő kialakításában. A tantárgy arra ösztönzi, hogy véleményét ne ideológiai manipulációkra, hanem érvekre alapozza. A hallgató felelősséget vállal saját álláspontjáért, és elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett a vallási diskurzusokban is.
