Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja, hogy átfogó képet nyújtson a vallásról való nyugati gondolkodás egyik fénykorát jelentő klasszikus német idealizmus vallásfilozófiai fejleményeiről. Mindenekelőtt számot vetünk a theologia naturalis kanti destrukciójával és Kant gyakorlati, morális vallásfogalmával, amely egyszerre jelentette a vallási tudat igazolását és kritikáját az ész ítélőszéke előtt, s amely a korban fontos kiindulópontként szolgált. Ezt követően pedig azt a gondolati ívet rekonstruáljuk, amelyen keresztül a későbbi nagyszabású filozófiai rendszerekben (Fichte, Schelling, Hegel) a vallás spekulatív felfogása érvényre jutott. Mindemellett tárgyaljuk az érzésvallás fogalmát (Scheleimacher), valamint Schelling késői kinyilatkoztatáskoncepcióját is.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fichte, Johann Gottlieb: A boldog élet útmutatója. Budapest, Szent István Társulat, 2010.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Vallásfilozófiai előadások. Budapest, Atlantisz, 2000.
Jaeschke, Walter – Arndt, Andreas: Die Klassische Deutsche Philosophie nach Kant.
Systeme der reinen Vernunft und ihre Kritik 1785–1845. München, Beck, 2012.
Kant, Immanuel: „A vallás a puszta ész határain belül”, in: Uő.: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Budapest, Gondolat, 1980, 129-349.
Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph: A kinyilatkoztatás filozófiája 1841/42 (Paulus-jegyzet). Budapest, Szent István Társulat, 2019.
Schleiermacher, Friedrich Daniel Ernst: A vallásról. Beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest, Osiris, 2000.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató tájékozott a filozófiatörténet nagy korszakaiban és műveiben.
Ismer bölcseleti, művészeti alapszövegeket, alapműveket és alapproblémákat.
Ismeretekkel rendelkezik a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.
b) képességei
Képes argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására.
Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra.
Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra.
Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására.
c) attitűdje
Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre.
Kritikai és kreatív gondolkodás és problémaérzékenység jellemzi.
Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát.
Képes argumentált módon kifejteni saját álláspontját.
Nyitott más kultúrákra, a kulturális és vallási sokszínűségre.
Folytonosan fejleszti saját szellemi képességeit, képes arra, hogy külső segítség nélkül is módszeresen gyarapítsa tudását.
Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni.
d) autonómiája és felelőssége
Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között.
Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását.
Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.
Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett.
