Tantárgy adatlapja
A kurzus a 19. század végétől a 20. század végéig tekinti át az európai kultúrkör legjelentősebb tendenciát, irányzatait (realizmus, naturalizmus, parnasszizmus, dekadencia, szimbolizmus, avantgarde, modernizmus), a különböző műnemek alakulástörténetét és reprezentáns szerzőit. Különös hangsúlyt kapnak a különböző nemzeti irodalmaknak azon alkotói, akik kanonizációs szerepük miatt kiemelkednek a „világirodalom” folyamatából, és az egyes műnemek alakulástörténetére döntő hatást gyakoroltak (pl. Flaubert, Zola, Dosztojevszkij, Kafka, Henry James, Virginia Woolf, Baudelaire, Éluard, Pound, Csehov, Schnitzler, Brecht, Beckett, Ionesco, Dürrenmatt stb.).
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Általában javasolató a Világirodalmi Lexikon (1-19. kötet, főszerk. KIRÁLY István, Bp,. Akadémiai, Bp., 1984-1996. ISBN 9799639100571) használata
Világirodalom, szerk., PÁL József, Bp., Akadémiai, 2008. ISBN 976963 05 8596 5
A francia irodalom története, szerk., MAÁR Judit, Bp., Eötvös, 2011. ISBN 9789633120446
SZENCZI Miklós, SZOBOTKA Tibor, KATONA Anna, Az angol irodalom története, Bp., Gondolat, 1972. (nincs ISBN)
HALÁSZ Előd, A német irodalom története, Bp., Gondolat, 1987. ISBN 963 281 768 0
History of 20th Century Literature, ed. Simon Beesley, London, Hamlyn, 2001. ISBN 978-0600598077
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a modern irodalom- és nyelvtudomány alapjait, tudományos módszereit az irodalomtörténet-írás, a korszakolás, a szövegfeldolgozás, valamint a nyelvi elemzés terén.
Ismeri az irodalmi művek értelmezésének többféle tudományos eljárását, az irodalmi műnemek és a legfontosabb műfajok leírására és értelmezésére használt fogalmakat.
Ismeri az európai irodalom- és művelődéstörténet, valamint a magyar irodalom történetének nagy korszakait, fontos alkotásait.
b) képességei
Képes magát szakszerűen kifejezni, szóban és írásban, valamint szaktárgyi, szakmódszertani kompetenciáit adaptív és kreatív módon alkalmazni.
Rendelkezik az egyéni, a közösségi sajátosságokhoz igazodó, a megértő műélvezetet, valamint a közösségi interpretációt, a szóbeli és az írásbeli nyelvi fejlesztést, az anyanyelvi, illetve irodalmi ismeretbővítést támogató szakmódszertani felkészültséggel.
c) attitűdje
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kontextusukból következő lehetséges szakmai értékeléseinek és etikai következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
