Emre Mete a 2016-ban elfogadott EU-Törökország nyilatkozat hatásáról adott elő, emlékeztetve arra, hogy a tíz évvel ezelőtti megállapodás számos vállalása nem teljesült, s noha alapvetően sikeresen csökkentette a az illegális bevándorlók számát, nem lendített érdemben az ország uniós csatlakozásán vagy a vámunió továbbfejlesztésének ügyén. Rámutatott, hogy a 2016 elején kialakított migrációs rezsim alapvetően Törökország migrációs kapuőrré válását hozta magával. 

Varga Esztella Törökország és a sarkvidékek (Arktisz és Antarktisz) kapcsolatát járta körül. Felvázolta a két régióban folytatott török kutatások történetét, s rámutatott, hogy az utóbbi években jelentős mértékben fokozta Törökország a kutatómissziók számát és a résztvevők létszámát, ezzel is helyet szerezve magának a nemzetközi tudományos életben. 

Ece Yazici Törökország és Szomália kapcsolatát járta körül, amely az utóbbi tizenöt évben jelentős változáson ment keresztül. Egy kezdeti, humanitárius támogatásból mára szorossá vált a két ország viszonya, immár Törökország katonai bázissal is rendelkezik az országban. A török jelenlét egy régiós geopolitikai küzdelembe illeszkedik, különösen 2025 vége óta, amikor Izrael elismerte Szomália északi részén önállóságra törekvő Szomáliföld függetlenségét.

Prieger Adrienn az EU és Törökország kapcsolatáról adott elő, különös tekintettel az európai identitás, az európaiság meghatározására és ennek hatására a kétoldalú viszonyra. Kiemelte, hogy Törökország évtizedekkel ezelőtt jelezte csatlakozási szándékát, azonban továbbra sem valósult meg, helyette egy speciális partnerség alakult ki. 

Fedor Zolotarev előadásában az ukrán és az orosz városi diplomáciai kapcsolatokat vette górcső alá, azok 2022 utáni változására fókuszálva. Az általános tendenciák bemutatása után kitért a török városokkal fenntartott változásokra, kiemelve, hogy a háború ellenére a török városdiplomáciai kapcsolatok nem szakadtak meg. 

Gültekin-Várkonyi Gizem előadásában a törökországi online állami szolgáltatást (e-állam, azaz e-devlet) mutatta be kiemelve annak sokoldalúságát és népszerűségét. Számos hasonlóságra és különbségre is rámutatott a magyarországi rendszerrel kapcsolatban. Ezzel együtt felhívta a figyelmet az adatvédelem fontosságára is. 

Lechner Zoltán az EU fekete-tengeri stratégiáját és azon belül is Törökország szerepét vette górcső alá, különösen tekintettel az orosz-ukrán háború révén kialakult geopolitikai változások tükrében. Rámutatott, hogy amennyiben az EU egy erős biztonsági architektúrát akar építeni, az nehezen képzelhető el Törökország nélkül. 

Egeresi Zoltán a jelenleg zajló iráni háború kimenetelének lehetséges forgatókönyveiről és ezek Törökországot érintő hatásáról tartotta előadását. Hangsúlyozta, hogy a háborúnak egyelőre sem a vége, sem a következményei nem láthatóak, azonban gazdasági hatásai mindenképp kedvezőtlenek lesznek Törökországra.