Tüske László (orientalista, PPKE): 

Hagyomány és megújulás: Ibn Rušd (1126-1198) a marokkói Muḥammad ‛Ābid al-Ǧābirī (1935-2010) értékelésében

Tüske László Muḥammad ‛Ābid al-Ǧābirī munkásságát mutatta be. Az előadásban elhangzott, hogy Al-Ǧābirī szerint a modernitás nem egyfajta egyetemes minta, az történeti és kulturális kontextusok hatására eltérően valósulhat meg. A modern arab társadalmak fejlődésének kulcsa a saját szellemi hagyomány újraértelmezése és a gondolkodási struktúrák megújítása. Hangsúlyozta, hogy al-Ǧābirī az arab gondolkodás három történeti tudásrendjét vizsgálta, és egy autochton, belső modernizációs utat javasolt.

Dobos Károly (hab. egyetemi docens, PPKE; ORZSE):

Berlini fal a Szaharában? Avagy Afrika utolsó gyarmata

Dobos Károly előadásában a Nyugat-Szahara státusza körüli konfliktus történeti és nemzetközi-politikai vetületeit elemezte. Részletes áttekintést adott arról, miként alakította a térség sorsát a spanyol gyarmati múlt, a foszfátkincs feltárása, majd Marokkó és a Polisario Front versengése a terület feletti ellenőrzésért. Kiemelte, hogy a konfliktus máig meghatározza Marokkó és Algéria nem éppen felhőtlen viszonyát. A Biztonsági Tanács október 31-i döntése Nyugat-Szahara jövőjét (és szuverenitását) illetően, illetve az Egyesült Államok politikai lépései új lendületet adhatnak a rendezésnek - bár továbbra is bizonytalan, hogy valódi áttörés várható-e a hosszan elhúzódó kérdésben.

Kmeczkó Sára (doktorandusz, NKE):

A tunéziai határbiztonság problémái

Kmeczkó Sára előadása az illegális kereskedelem szerepét vizsgálta Tunézia és a Magreb gazdasági-társadalmi életében. Bemutatta, hogy az Arab Magreb Unió működésképtelensége, illetve a határmenti térségek gazdasági elmaradottsága hozzájárult a csempész-hálózatok megerősödéséhez. A térségben a becslések szerint az illegális kereskedelem akár a gazdasági tevékenység 35-40%-át is kiteheti. Megállapította, hogy a határ menti törzsi kapcsolatrendszer, és az állami kontroll gyengesége mind ahhoz járulnak hozzá, hogy ez párhuzamos gazdasági struktúra fennmaradjon.

Szigetvári Tamás (egyetemi tanár, PPKE; ELTE KRTK):

A Magreb Európa, Afrika és a Közel-Kelet metszéspontjában

Szigetvári Tamás előadása széles történelmi áttekintéssel mutatta be a Magreb-térség geopolitikai és kulturális „sziget jellegét”. Kitért arra, hogy a berber őslakosság állandósága mellett, a térséget folyamatosan formálták a külső hatalmak - a föníciaiak, a rómaiak, a vandálok, Bizánc, az arab hódítók és az Oszmán Birodalom. Ezek hozzájárultak a Magreb identitásának sajátos rétegződéséhez, egyszerre kapcsolódik a Mediterráneumhoz, Afrikához és a Közel-Kelethez, miközben erős belső kohézióval és elkülönülési igénnyel is rendelkezik.

Egeresi Zoltán (tudományos munkatárs, NKE JLI):

A Magreb Franciaországban: migráció a Földközi-tenger két partja között

Egeresi Zoltán előadása történeti szempontból kívánat bemutatni az Észak-Afrikából Franciaországba irányuló migráció alakulását. Az 1800-as évektől kezdve a francia gyarmatosítás, a pieds-noirs közösség kialakulása, majd az I. és II. világháború alatti munkaerőhiány mind hozzájárultak a migráció felerősödéséhez. Elmondta, hogy a Trente Glorieuses időszakában a francia gazdaság gyors növekedése újabb bevándorlási hullámot generált, miközben az algériai függetlenségi háború és az időközben kialakuló társadalmi törésvonalak, máig hatóan befolyásolják a francia-észak-afrikai kapcsolatokat.

N. Rózsa Erzsébet (egyetemi tanár, NKE; ELTE KRTK):

Marokkó atlanti nyitása

N. Rózsa Erzsébet előadásában Marokkó új geopolitikai stratégiáját, az „atlanti nyitást” mutatta be. A koncepció lényege, hogy az ország a hagyományos mediterrán és magrebi orientációját kiegészítve egyre erősebben fordul az Atlanti-óceán és Nyugat-Afrika partjai felé. Hangsúlyozta, hogy a marokkói külpolitika célja saját regionális szerepének bővítése, egyszerre szolgál gazdasági modernizációs és geopolitikai érdekeket, miközben megerősíti Marokkó pozícióját a Száhel-övezet és az afrikai kontinens felé irányuló együttműködésekben.

Csicsmann László (egyetemi tanár, BCE):

Politikai folyamatok a Magreb országokban az Arab Tavasz után

Csicsmann László a Magreb államainak politikai fejlődését és az arab tavasz utáni folyamatokat elemezte előadásában. Rámutatott, hogy a térségben a köztársasági és monarchikus rendszerek, valamint a járadékgazdaságok eltérő szintű stabilitása ellenére, szinte mindenütt visszatérő tüntetések zajlanak 2011 óta. Kiért arra is, hogy a Z-generáció által vezérelt tüntetési hullámok (például a közelmúlt marokkói megmozdulásai) egy újfajta globális trendbe illeszkednek, azonban a reméltekkel ellentétben a térség kormányai, az erőszakos fellépést választják az elégedetlen hangok elnémítására.

Marsai Viktor (hab. egyetemi docens, NKE; igazgató, Migrációkutató Intézet):

Összenő, ami összetartozik? - avagy hol vannak az észak-afrikai regionális biztonsági komplexum déli határai

Marsai Viktor a régió biztonsági összefüggéseit a koppenhágai iskola regionális biztonsági komplexum (RSC) elméletén keresztül vizsgálta. Rámutatott, hogy Észak-Afrika egyre inkább önálló biztonsági térségként értelmezhető, amely leválik a Közel-Keletről. Az elmúlt két évtizedben Marokkó, Algéria és Egyiptom külpolitikájában egyaránt erős „Afrika-fordulat” figyelhető meg, ahol az országok fókusza a kontinens belseje fele fordul. A Száhel övezet instabilitása és a térségben jelen lévő fenyegetések, mint például az iszlamista szervezetek, újfajta regionális dinamika kialakulását eredményezhetik a közeljövőben, ahol a Magreb-régió országainak kiemelt szerep juthat.

A VII. Boszporusz Konferencia előadásai arra mutattak rá, hogy a Magreb-térség sokkal több, mint földrajzi fogalom, történeti, politikai, társadalmi és kulturális értelemben is összetett, többpólusú és sokszor ellentmondásos térség. A gyarmati múlt öröksége, a regionális rivalizálások, a gazdasági egyenlőtlenségek, az új társadalmi mozgalmak és a modernitás értelmezése egyaránt meghatározzák jelenét és jövőjét.

A konferenciasorozat következő rendezvényére májusban kerül sor, ahol a közel-keleti térség kisebbségei lesznek majd a középpontban. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki részt vett a konferencián, és szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az összes előadás visszanézhető a Boszporusz Kutatócsoport YouTube-csatornáján.