A konferencia szervezése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézet, valamint a Történelemtudományi Doktori Iskola támogatásával valósult meg.

A konferencia szervezői:
Szelke László Egyetemi adjunktus
Horváth Olivér doktorandusz

Birher Nándor Máté: Köszöntőjében ismertette Budapest fokozódó relevanciáját az egyetem számára, illetve támogatását fejezte ki a helytörténeti kutatásokkal kapcsolatban. Felidézte személyes emlékeit és élményeit, sőt Szelke László nagysikerű szemináriumait is melyeket Budapest történelmi és kulturális szempontból legjelentősebb kávéházaiban tart.

Dr. Török Róbert: Előadásának középpontjában a XIX. századi fűszerkereskedelem állt. Az egyes árucikkek beszerzését, szállítását, raktározását és új áruk megjelenését részletesen prezentálta. Emellett a kereskedelem szakmai követelményei és társadalmi jelentősége is központi helyet foglalt el az előadásban.

Szelke László: A szecessziós stílusban épült Gresham-palotáról szóló előadásában az épület központi szerepét mutatta be a magyar kapitalizmusban, a szabadelvű gondolkodásban, az ellenzéki politikában és a szellemi ellenállásban. A palota emellett az embermentés egyik jelentős központja volt a háború alatt.

Soós Viktor Attila: Előadásában a központi szerepet a keresztény embermentés, valamint az egyes egyházi vezetők, apácarendek kapták. Kitért az egyház 1945 utáni megítélésére a holokauszttal kapcsolatban. Ezenfelül Salkaházi Sára Szociális Testvéreknél szervezett embermentő tevékenységét és Apor Vilmos győri püspök munkáját és határozott magatartását is ismertette.

Szuromi Kristóf: Előadásában a budai török-kor egyes emlékezeti helyeit vette sorra és elemezte őket. Az egyes török időkből fennmaradt emlékezeti helyek kialakulásának történetét, valamint a későbbi korszakokban felvett emlékezeti szerepüket is a hallgatóság elé tárta.

Földváry Gergely: A Normafa története mellett, bemutatásra került Buda területi gyarapodása is, valamint a tárgyalt hely kultúrában betöltött szerepe. Ezenfelül a fafajta meghatározásának problematikája és nevének eredete is vizsgálat alá esett, hiszen ez több esetben is viták tárgyát képezte korábban. Továbbá a Normafa látogatóinak kiléte és kulturális szerepe is kifejtésre került, csakúgy mint annak emlékezete és utóélete.

N. Kósa Judit: Az előadás a Nagykörút első és utolsó felhúzott lakóépületeinek történetét vázolta fel, ezenfelül felvázolta az 1872 és 1906 közötti korszak várostervezési és építészeti koncepcióit, problémáit. Kitért a spekulatív építkezésekre, valamint az első ház véletlenszerű körútra épülésére is. Mindemellett a körút utolsó lakóháza is bemutatásra került, mely a IX. kerületi szakasz záró darabjának számított.

Kimmel Máté: A budapesti malomipar fejlődését és gazdasági jelentőségét mutatta be. Emellett prezentálta a korabeli technikai-tudományos fejlődés közvetlen hatását a malomiparra és a búzatermesztésre.

Horváth Olivér: Újlipótváros kialakulásáról tartott előadást. A terület iparosodásának, gazdasági relevanciájának és a későbbi lakónegyeddé válásának főbb mozzanatait ismertette. Kiemelt helyet foglalt el az építészeti stílus és a társadalmi jellemzők mellett a kortársak reflexiója, melyek a negyed egyedülállóságára utalnak.

Nagy Zoltán: A XIII. kerület fejlődését vázolta fel, egészen a római-kortól 1950-ig. A földrajzi adottságok, építési projektek és társadalmi átalakulások mellett előtérbe kerültek a területtel kapcsolatos politikai szándékok, valamint a régió szerepének változása, így az iparosodás és munkásság megjelenése is.

Lőrincz Zita: Stühmer Frigyes élete mellett az általa alapított édességgyár történetét mutatta be. Ezenfelül, az üzem bővülését, Stühmer személyes eredményeit és az egymást követő generációk érdemeit ismertette. Ugyanígy a vállalat hazai és a nemzetközi sikereit, emellett a fővárosi és a vidéki fiókhálózat kiépítését is prezentálta.