Előadások a ferences rend történetéből címmel rendezett konferenciát a HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2024. január 18-án a Sophianumban. A konferencia nem titkolt célja – a ferences rend jubileumi programsorozatának részeként – a rend 800 éves évfordulójáról való megemlékezés volt.
Az egynapos tanácskozáson négy szekcióban tizenegy előadás hangzott el, amelyek a 13. századtól a 18. századig, de valójában napjainkig mutatták be az irodalom- és történettudomány, a könyvtár- vagy akár a szorosan vett lelkiségtörténet műfajain keresztül, hogy a szent ferenci lelkiség legmeghatározóbb sajátossága, hogy állandóként van jelen a változóban.
Mátyus Norbert megnyitója után Varga Kapisztrán OFM első előadóként Szent Ferenc korába kalauzolta a közönséget, s tárta a hallgatóság lelki szemei elé a greccio (képi) világát (mert egy dolog tudni valamiről, és egy másik dolog látni is azt), jelentőségét, annak teológiai, spirituális üzenetét. Falvay Dávid Szent Ferenc személyéről mint az irodalmi nyelv egyik megteremtőjéről beszélt, személye körüli legendák felbukkanásáról az itáliai és a magyar nyelvű kódexirodalomban, valamint rámutatott az azokban található párhuzamokra is. Az első szekció harmadik előadója, Korondi Ágnes Michael de Hungaria prédikációról, valamint az írásaiból kikövetkeztethető utalásokról, valószínűsíthető ferences kötődéseiről is beszélt. A második szekcióban Tornay Krisztina SSND Szent Klára-ábrázolásokat mutatott be, a szent halála utáni különböző korokra jellemző attribútumokat ismertette, így például, azt is, amikor a kehelyből kiugró Kisjézussal ábrázolták Szent Klárát. Lauf Judit a Makula nélkül való tükör című kegyességi művel kapcsolatos korábbi kutatásait, felfedezéseit ezúttal levéltári kutatásokkal egészítette ki, s mutatta be, hogy a klarissza rend életében mely nemesi családok (pl. Újfalusi, Berényi) töltöttek be évszázadokon át meghatározó szerepet. Az ebédszünetet követően Molnár Antal egy kézirat szövevényes útját mutatta be, s természetesen magát a kéziratot is, ami által a moldvai katolikusok liturgiatörténeti pillanataiba engedett betekintést, s előadásából az is kiderült, egy igazi filosz úgy is tud sajtó alá rendezni, jegyzetekkel ellátni egy kéziratot, hogy az most valójában sehol sem található. Szoliva Gábriel OFM a zenetörténet felől közelítette a ferences tematikát, előadásában egy kézirat csodával határos előkerülése mellett egy különleges életút bemutatására vállalkozott. Róka Márton erdélyi ferences életéről, működéséről adott elő, s azt is megtudhattuk, Róka Kájoni Jánost is tanáraként tisztelhette. A következő előadó szintén csíksomlyói időutazásra hívta a hallgatóságot, Medgyesy S. Norbert áttekintő előadásában a csíksomlyói ferences gimnáziumban 1721–1786 között színpadra állított a ferences paptanárok által írt anyanyelvű, verses misztériumjátékokat mutatta be abból a szempontból, hogy ezek hogyan magyarázták el és egyúttal hogyan szemléltették közérthetően a legnehezebb dogmatikai kérdéseket, katolikus hittitkokat, hogyan adta elő az adott teológiai tétel lényegét az a szereplő vagy az az allegorikus alak hús-vér emberként, akiről a tézis szól. Ennek az előadásnak kapcsán is újra felidéződik a gondolat, mely szerint egy dolog tudni és egy másik dolog látni is. A negyedik szekcióban Maczák Ibolya kutatási területének Szent Ferenc-vonatkozásait mutatta be, vagyis arra mutatott rá, hogy a prédikációkban, szorosabban véve a 18. századi egyházi beszédekben milyen kép élt Ferencről. Szelestei N. László előadása olyan értelemben volt szokatlan a konferencián, hogy egy imakönyvről éppen azt mutatta be, hogy a korábban ferences szerzőnek tulajdonított Téli szent gyümölcsök nem Mándli Miklós ferences szerzetes munkája. A napot Fáy Zoltán előadása zárta, amelyben a ferences könyvtárak háromszáz évébe adott betekintést. Feloszlatott, elkobzott könyvtárak, befalazott, megtalált vagy meg nem talált gyűjtemények csodálatos és olykor szomorú sorsa tárult a hallgatóság elé. A zárszót (Bajáki Rita) követően a nap kávészüneteire annyira jellemző intenzív, inspiráló beszélgetéseknek lehettünk tanúi, miközben a maradék pogácsa is elfogyott.
Gazdag és élménydús napnak lehetett részese, aki ott volt, de bárki számára elérhető lesz a tanácskozás előadásaiból szerkesztett tanulmánykötetet a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport szerkesztésében, amelynek megjelenése 2024/2025 fordulóján várható.
