2024. április 8-án Dr. Birher Nándor Dékán Úr hivatalában fogadta Karunk két alumnus hallgatóját – C. Tóth Norbertet és Neumann Tibort –, hogy köszöntse őket és gratulációját fejezze ki nekik.
A találkozón részt vett Őze Sándor, intézetvezető egyetemi tanár, a Történettudományi Doktoriskola vezetője, valamint Szovák Kornél, a Medievisztika Tanszék oktatója. A Dékán Úr azon okból gratulált a két neves középkorkutatónak, hogy C. Tóth Norbert 2018-ban, Neumann Tibor pedig az idei esztendőben – pár héttel ezelőtt – Karunk egykori hallgatói közül elsőkként szerezték meg az MTA doktora tudományos fokozatot.
A hazai tudományos minősítési rendszerben a MTA doktora cím a legmagasabb tudományos fokozat, amely a PhD-t követően még megszerezhető, odaítélésére az MTA jogosult, a cím megszerzését igazoló oklevelet az MTA mindenkori elnöke adja át ünnepélyes keretek között. A fokozat megszerzése érdekében a pályázónak monografikus értekezést kell benyújtania, és teljesítenie azokat a tudománymetriai feltételeket, amelyeket az MTA egyes tudományos osztályai határoznak meg. A pályázat benyújtását követően az osztályok keretében működő, tudományterületi tekintetben érintett tudományos bizottság megvizsgálja a jelölt habitusát, és javaslatot tesz az eljárás lefolytatására, melynek következő lépéseként három opponens bírálatot készít a benyújtott értekezésről, majd pedig nyilvános vitán a pályázó megvédi az értekezését. Végezetül a kijelölt bírálóbizottság szavazással döntést hoz a cím odaítéléséről. Az eljáráson Karunk egykori hallgatói közül elsőként a Dékán Úr két vendége esett át, és szerezte meg a történettudomány területén az MTA doktora tudományos fokozatot.
C. Tóth Norbert az első Pázmányos évfolyam tagjaként 1992–1997 között volt Karunk hallgatója, még a Ménesi úti „hősi korszakban” kezdte tanulmányait történelem-latin és medievisztika szakon. 2005-ben az ELTE-n szerezte meg a PhD fokozatot, majd a Zsigmond-kori oklevéltár összeállításán munkálkodó akadémiai kutatócsoport munkatársa, idővel pedig vezetője lett. 2000–2006 között tanított intézményünkben, később az ELTE-n volt óraadó, és a Komáromi Egyetemen előadó. Akadémiai (ún. „nagy” doktori) értekezését a nádori intézmény történetéből írta.
Neumann Tibor 1996-ban iratkozott be latin-történelem szakra a Pázmány BTK-n, szakpárját ő is speciális medievisztikai tanulmányokkal egészítette ki. Diplomáját 2003-ban szerezte meg, PhD fokozatot pedig 2007-ben szerzett Karunkon. 2002–2007 között ő is oktatója volt a Pázmánynak. Rövid ideig maga is dolgozott a Zsigmond-kori oklevéltárat összeállító kutatócsoportban, ezt követően az MTA Történettudományi Intézetébe került, ahol jelenleg a Középkori Osztály főmunkatársa. MTA doktori értekezésként a Jagelló-kori kincstartói számadáskönyv szöveg- és forráskritikai feldolgozását nyújtotta be.
A címet mindketten summa cum laude nyerték el. A példaértékű pályafutások kezdetei abba az iskolába nyúlnak vissza, amelyben a korszak legjobb középkorkutatói tanították kutatásmódszertanra a hallgatóikat. A teljesség igénye nélkül: Borsa Iván, Bertényi Iván, Engel Pál, Harmatta János, Kapitánffy István, Kozma Béla, Kubinyi András, Madas Edit, Sarbak Gábor, Solymosi László, Zsoldos Attila – felsorolni sem könnyű a teljes névsort.
Az akkori siker alapfeltételét természetesen a tehetséges és rendkívüli, a tárgy iránti érdeklődéssel és elkötelezett kitartással megáldott fiatalok jelentették, de az eredményességhez jól jött a neves tudósokból és fiatal oktatókból álló felkészült oktatói gárda, és egy különösen rugalmas, támogató dékán is.
