Kovács Ilona, Pszichológiai Intézet
Érés és tapasztalat az emberi agy serdülőkori fejlődésében témában 25 MFt támogatást kapott/év, 5 évre
A serdülőkor a gyerekkor és a felnőttkor közötti átmeneti állapot. Fizikai és pszichés változások, valamint az agykéreg átrendeződése kísérik. A korai gyerekkor mellett a serdülőkort is olyan szenzitív periódusnak tekintjük, amikor az agy nyitottá válik tapasztalatok számára, és egyben nagyon sérülékeny is. A serdülő agy érési folyamatainak jellemzése azért kiemelten fontos, mert lehetővé teszi az egészséges fejlődést szolgáló oktatási/nevelési stratégiák kidolgozását, illetve a betegség útjára lépők esetén a megfelelő korai intervenciók kifejlesztését. Munkánk ezért a fontos társadalmi problémák közül elsősorban Magyarország népegészségügyi problémáinak kezelését elősegítő kutatásnak tekinthető.
A kutatás célja a biológiai kor és az életkor független hatásainak vizsgálata a serdülőkori kognitív működések és az agykérgi funkcionális hálózatok fejlődése tekintetében. A kamaszkori fejlődéssel foglalkozó kutatások megoldatlan problémaként kezelik a pubertás megjelenésének egyéni variabilitását. Nem ismert, hogy a kamasz agy strukturális és funkcionális változásaiban mi a szerepe a neuroendokrin érésnek a tapasztalatokkal szembeállítva. Ezt a kérdést szeretnénk megválaszolni egy új módszer segítségével, ami lehetővé teszi, hogy függetlenül tudjuk vizsgálni az érettség és a tapasztalat hozzájárulását a fejlődési folyamatokhoz. A kiválasztott serdülőkorú mintán viselkedéses és elektrofiziológiai méréseket hajtunk végre. A viselkedéses vizsgálatok közé tartozik a mentális kor mérése, a gátlási kontroll, a kognitív flexibilitás, valamint a procedurális tanulás vizsgálata. Az elektrofiziológiai mérések a nyugalmi állapotban mért éber aktivitást, az alvás alatt megjelenő szinkronizációs mintázatok, valamint az alvásfüggő tanulás vizsgálatát célozzák. Mindezek segítségével lehetővé válik az érés- és tapasztalatfüggő funkcionális hálózatok független feltérképezése.
A hazai és a nemzetközi porondon egyaránt ez az első olyan projekt, ami világosan szétválasztja az ember kamaszkori fejlődésének biológiai és tapasztalatfüggő elemeit. Ez az új paradigma nem csak a kognitív fejlődéspszichológia vonatkozó fejezeteit fogja „újraírni”, de széleskörű társadalmi alkalmazásokra is lehetőséget ad majd a tehetség-gondozástól a mentális problémák kezeléséig.
P. Vásárhelyi Judit, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Barokk irodalom és lelkiség témájában 20 MFt támogatást kapott/év, 5 évre
Az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport jelen pályázatában a 2012-ben elkezdett feldolgozási, kutatási témakörök folytatását tűzte ki célul. Ennek során a Kárpát medence 17-18. századi irodalmának és lelkiségének forrásait vizsgálják. A Kutatócsoport három lelkiségtörténeti adatbázisában az adatsor-számok elérik a tíz-tízezret, ami a különböző korszakok imakönyveinek, prédikációnak és népénekeinek a jelenleginél jóval alaposabb, összehasonlító kutatását teszi lehetővé a témával foglalkozó minden kutató számára. A Kutatócsoport az OSZK-ban folyó bibliográfiai munkákhoz (RMNy, Petrik) kapcsolódva a nyomtatott forrásokról, valamint a kutatott lelkiségi témakörök szakirodalmáról közzétett bibliográfiákat folyamatosan kiegészíti és nyilvánossá teszi. Az MTA BTK ITI-vel egyeztetve vállalja a Régi Magyar Költők Tára 17. századi sorozatából a még hiányzó kötet (munkacíme: FMKT XVII. század – Katolikus népénekek a század utolsó két évtizedében) sajtó alá rendezését. Évi két konferenciájával a témakörrel foglalkozó Kárpát-medencei kutatók összefogását is elősegíti. Az előadásokból szerkesztett tanulmányköteteket a Kutatócsoport munkatársainak folyamatos forráskutatásra támaszkodó eredményeit bemutató köteteket, forráskiadványokat és bibliográfiákat honlapján, internetes kiadványokban közzéteszi. Fokozottan figyel a 18. századi szekularizációra, a lelkiségi irodalommal érintkező világi témakörök megjelenésére. Részt vesz a kutatott terület népszerűsítésében, havonta felolvasóüléseket tart, a PPKE doktori képzésében neveli a szakmai utánpótlást.
A Kutatócsoportnak részletesen vizsgált témáiban és forrásanyagában (imádság, elmélkedés, prédikáció, reprezentáció) Pázmány Péter tevékenysége igen gyakran visszatérő momentum volt. Indokolt ezért, hogy a következő ciklusban a Pázmány Péter életművére vonatkozó kutatásokkal egészüljön ki a munkaterv. Ez a tematikus bővítés, mint résztéma a csoport munkájának egyértelműen előnyére válik, erősítve a kutatási profilt. A pályázat részletes munkatervében szerepel annak leírása, hogyan válik el határozottan a régebbi és jelenlegi Pázmány-kutatásoktól a Kutatócsoportban tervezett alapkutatás., és hogyan egészíti ki, viszi tovább az igen terjedelmes, mintegy 40 irodalmi művet tartalmazó életmű kutatása a már folyó munkákat.
Szovák Kornél, Történettudományi Intézet
Középkori latin szótár, Janus Pannonius szövegkiadás, középkori forráskiadás témájában 20 MFt támogatást kapott/év, 5 évre
A kutatócsoport az előző pályázati ciklusban művelt témákat folytatja: 1.) görög és latin nyelvű szövegek elmélyült filológiai vizsgálata, az antikvitás és az antik örökség változó körülmények közötti megértésének előmozdítása, 2.) ezzel a célkitűzéssel szoros összefüggésben pontosan körülhatárolt feladatok tervszerű elvégzése (a magyarországi középkori latin nyelv teljes körű, szótári formában történő feldolgozás, Janus Pannonius szövegének kritikai kiadása), és 3.) újabb generációba tartozó kutatók felkészítése az adott tudományterületen (klasszika-filológia, bizantinológia, mediévisztika) az önálló tudományos munkára ill. felsőoktatási tevékenységre.
Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya 1958-ban döntött az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoport létrehozásáról az ELTE BTK keretei között, 1962-től a csoport folyamatosan működött. Az itt folyó munkát a magyar ókortudomány neves, különböző részterületeket művelő szakemberei irányították: Trencsényi Waldapfel Imre (1958–1968), Harmatta János (1968–1988) és Maróth Miklós (1988–2012). Legrégibb gyökerű tervmunkája (1934) a középkori magyarországi latinság szóanyagának feltárása, összegyűjtése, szótárba szerkesztése és egy nemzetközi tudományos nagyvállalkozás (Novum Glossarium Mediae Latinitatis) számára történő szolgáltatása volt, melyet szintén a magyar tudományosság kiemelkedő személyiségei irányítottak: Huszti József (1987–1954), ifj. Horváth János (1911–1977) és Boronkai Iván (1933–1995). Emellett nagy múltra tekintenek vissza a Janus Pannonius-életmű kiadási munkálatai. A kutatócsoportban folyó, a magyar tudományosság adósságait törlesztő munkálatokat az MTA szakbizottsága és az Union Academique International felügyeli. 1990 után a kutatócsoport az MTA pályázati rendszerén belül folytatta működését, immár az ELTE és a PPKE MTA által támogatott közös kutatócsoportjaként, a kutatómunka elsőrendű feladata ekkortól a tervmunkák (középkori latin szótár, Janus Pannonius-szövegkiadás, ókortudományi bibiliográfia) végzése lett. A kutatócsoport működési évtizedei alatt jelentős eredményeket tudott felmutatni a tudományos utánpótlás képzése terén, a munkatársak szakmai kompetenciájuktól függően folyamatosan részt vettek az egyetemi oktatómunkában, miközben teljesítették publikációs és tervmunka-kötelezettségeiket. A kutatócsoport gondozza a Huszti József által alapított Értekezések a Magyarországi Latinság Köréből új sorozatát.
A kutatócsoport kezelésében lévő, folyamatosan karbantartott és fejlesztett, több százezernyi egységre rúgó adatállomány jelenleg két célt szolgál: a folyamatos szótári feldolgozás alapját képezi, továbbá a középkorkutatás számára a magyarországi forráskiadványok latin nyelvű egyesített szómutatójaként támogatja a tudományos vizsgálatokat. A feldolgozó munkát kb. 7000 kötetes speciálisan a tervmunkák céljára tematikusan gyűjtött fiókkönyvtár, valamint kiterjedt korszerű elektronikus eszközrendszer támogatja.
Tusor Péter, Történettudományi Intézet
Magyarország és a Szentszék történeti kapcsolatai (15-20. század); Szisztematikus forrásfeltárás, -kiadás és -feldolgozás a római, itáliai pápai, állami és magángyűjteményekő̋l témájában 22 MFt támogatást kapott/év, 5 évre
MTA-PPKE „Fraknói” Egyháztörténeti Kutatócsoport
A Történeti kutatások a Vatikánban (15–20. század) című kutatási program az akadémiai Lendület-projekt sikeres metódusát követi. Középpontjában a Fraknói Vilmos nevével fémjelzett nagy múltú vatikáni magyar kutatások szervezett, intézményesülő felújítása áll.
Magyarország és az Apostoli Szék történeti kapcsolatainak vizsgálata, a római és itáliai módszeres forrásfeltárás a magyar történettudomány különleges tradícióval és nemzetközi távlatokkal, egyúttal modern lehetőségekkel és kihívásokkal rendelkező terepe. Az eredményeket közlő, 2004-ben a PPKE-n alapított specifikus könyvsorozat, a “Collectanea Vaticana Hungariae” 2012-től a Lendület-programnak köszönhetően az MTA társkiadásában jelenik meg.
Mindeddig 21 kötet látott napvilágot. Vö. →
A kutatások – német mintát követve – három fő: késő középkori, kora újkori és 20. századi irányban folytatódnak. Hasznosíthatóságuk sokrétű, részben interdiszciplináris jellegű. Alapértelmezésben nemzetközi kontextusú egyház-, diplomácia-, művelődés- és politikatörténeti (sőt hadtörténeti) horizont jellemzi. A történeti „belső” részdiszciplinák közül az archontológia és proszopográfia, a monaszteriológia és helytörténet profitálhat a feltáró munkából.
Az MTA-PPKE „Fraknói” Egyháztörténeti Kutatócsoport kiemelt küldetése és célja, hogy együttesen műveljen professzionális kutatást és ráépülő egyetemi oktatást. A tudományos utánpótlás nevelése mellett ez a rendeltetése – identitás-specifikus – létének a Pázmány Bölcsészkarán. A Fraknói-kutatócsoport tudományos munkatársai és segédmunkatársai, doktorjelöltjei kizárólag a Pázmányon végzett, az egyháztörténeti
részképzésen kitűnő volt hallgatóiból kerülnek ki. A Magyar Tudományos Akadémia által öt évre, 2022-ig megítélt számottevő anyagi támogatás a PPKE Bölcsészkarán végzett két évtizedes kutatói/oktatói munka elismerése.
