A könyv hátteréről, céljáról és főbb pontjairól először a szerző beszélt, aki a Fraknói Kutatócsoport vendégeként érkezett Budapestre. Kifejtette, hogy sokan mondják, az internet milyen károkat okozott a humán tudományokban, ám kiemelte, hogy e bemutató egy ellentétes példa, s az internet-adta gyors kapcsolatfelvétel, tudásmegosztás jó mintája. Majd a könyv megszületésének hátteret adó projektjéről szólt pár szót. Elmondása szerint – nem teljesen függetlenül muszlim fenyegetés a 21. századi visszatérésétől – az 1600 körüli események események logikáját próbálta megkeresni. Ezek közül egy: egy olasz embernek nem magától értetődő, hogy a keletről jövő török veszély nem a tengeren keresztül, hanem a szárazföldről. Ez a korszak emberének azonban egyértelműbb volt, így e szemszögből nézve más megvilágításba kerül az itáliai katonák magyarországi tevékenysége is. Kiemelte: Rómában, a pápai udvarban világosan tudták a 16. század végén, hogy Európa szárazföldi határa Magyarországon húzódik. A szerző többek közt külön kiemelte, hogy VIII. Kelemen pápa nem Jeruzsálemig elérő keresztes hadjáratokat álmodott meg, hanem nagy realizmusról tanúságot téve, Itália biztonságát is garantáló magyarországi győzelem lebegett a szeme előtt.
Brunellit követően a bemutató házigazdája, a Fraknói Kutatócsoportnak a korszakkal foglalkozó tudományos főmunkatársa, Kruppa Tamás ismertette a kötetet.
Kruppa kiemelte, hogy a nemzetközi szakirodalom a rendelkezésre álló kiadott és kiadatlan források ellenére nem sok figyelmet szentelt a Szentszék háborús erőfeszítéseinek a tizenöt éves háborúban. Sőt, a magyar szakirodalom az utóbbi évszázadban nem sokban gyarapította ismereteinket a témában: a tizenöt éves háborúról megjelenő munkák általában elkerülték az itáliai források használatát, még a kiadottakét is. Miután kitért ennek okaira, mindezek szemszögéből mutatta be Brunelli könyvét. A kötet elején áttekintést kapunk a törökellenes küzdelmekről és az Oszmán Birodalom magyarországi berendezkedéséről, mellyel a szerzőnek az volt a szándéka, hogy az olvasó előtt világossá hogy bemutassa, melyek voltak az előzményei a török hódoltság kiépülésének: ez számunkra evidencia, de egy külföldi olvasó számára egyáltalán nem az. Ezt követően a 15 éves háború kitörését vázolta fel, majd a pápai hadsereg szervezetének bemutatása után következik a könyv fő témája: Gianfrancesco Aldobrandini három magyarországi hadjárata, az 1595-ös, az 1597-es, végül Kanizsa sikertelen ostromába torkolló 1601-es, amely során maga a pápai csapatok főparancsnoka, Gianfrancesco Aldobrandini, VIII. Kelemen unokaöccse, a Római Egyház generálisa is életét vesztette.
Brunelli munkájából kiviláglik, hogy a pápai csapatok 3 magyarországi hadjárata nem elszigetelt jelenség, egy elmúló felbuzdulás volt, hanem egy folyamatba, egy hagyományba, és politikába illeszkedett bele szerves részét képezve azoknak az erőfeszítéseknek, amelyet a pápaság tett, hogy a Magyar Királyságnak segítséget nyújtson.
Mindezeket figyelembe véve Kruppa megállapította, hogy a 2018 őszén megjelent kötet külföldön és Magyarországon is hézagpótló alkotás. Ennek bizonyítéka a gyors budapesti bemutató mellett a Corriére della Serában szinte azonnal megjelent hosszas méltatás és ismertetés.
Szovák Márton a Vestigia kutatócsoport által feltárt és feltárásra váró itáliai levéltári anyagok kapcsolódási pontjait világította meg Giampiero Brunelli munkájával, többek között Ercole Torbidi rendszeres Rómába küldött leveleit ismertetve.
A bemutatót követően a kérdésekre válaszolva Brunelli felvázolta a további kutatások lehetséges irányait, végül pedig Tusor Péter zárszavával ért véget a rendezvény. Aláhúzta, hogy a vatikáni alapkutatások mellett a római tudományosság magyar vonatkozású eredményeinek kurrens recepciója Fraknói Kutatócsoport kiemelt feladata.
A tolmácsolást Domokos György biztosította.
