A Humán Innovációs Szemle legfrissebb, 2025/1. száma újra rendkívül változatos és izgalmas tanulmányokat kínál a humán- és társadalomtudományok metszéspontjában. A lapszám központi témája az emberközpontú megközelítések és a társadalmi felelősség kérdése – különös hangsúllyal az oktatás, a mesterséges intelligencia, a vallás, az ökológia és a jog aktuális kérdéseire.
A számot Bernhard Bleyer tanulmánya nyitja, aki Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatásán, a PPKE-n elhangzott beszédének teológiai és kultúratörténeti értelmezését nyújtja. Bleyer írása az egyetem szerepét „a humanizmus és remény gyümölcsöző műhelyeként” helyezi el teológiai és történeti kontextusban.
Hajdu Zita és Farkas János közös írása az MI technológiák térnyerését vizsgálja a műszaki fordítók képzésében. A tanulmány arra keresi a választ, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a szakfordítói kompetenciákat, és hogyan integrálható felelősen a felsőoktatásba.
Ujházi Lóránd a Katolikus Egyház szociális tanításának intézményes és jogi kereteit elemzi. Az írás bemutatja, miként válik a karitatív küldetés egyházi-jogi struktúrákkal megalapozott, hiteles társadalmi cselekvéssé.
Csapó Kitti, Kovács Gréta és Pál Judit közösen jegyzett kutatása az ökoiskolák marketingtevékenységét vizsgálja, empirikus adatokkal és tartalomelemzéssel bemutatva, hogyan kommunikálnak a fenntarthatóság iránt elkötelezett iskolák.
Reguly Izabella tanulmánya a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságát elemzi a járványkezelés során, különösen az ágenciaelmélet szempontjából. A tanulmány új szemszögből vizsgálja az emberi döntések és algoritmikus modellek együttműködését.
Epperjesi Zsófia a köznevelési jog és a keresztény nevelés viszonyát elemzi az Alaptörvény és az Emberi Jogok Európai Egyezménye fényében. Az írás részletesen foglalkozik az állami és egyházi oktatási intézmények szabályozási környezetével.
Ősz Gábor tanulmányában a mesterséges intelligenciát és a technikai fordítást ötvözi: a fordítástámogató eszközök tantervbe illesztésének lehetőségeit elemzi, különös tekintettel a szakfordítók képzésére.
Zagyva Richárd írása a keresztény nevelés és az állami végrehajtási eljárás viszonyát elemzi. A tanulmány különleges fókuszát adja a jog és lelkiség kapcsolódásának – különösen a gyerekvédelem és a családjog területén.
Albert Alán a tanulás jövőjét vizsgálja a kompetenciaalapú megközelítések felől. Elemzése szerint a jövő sikeres tanulása nem elsősorban tantárgyfüggő tudáson, hanem az alkalmazható képességek és önszabályozás fejlesztésén nyugszik.
Végül Treuer Tamás tanulmánya az innováció és a gazdasági versenyképesség kapcsolatát tárgyalja. Írása közgazdasági szemszögből vizsgálja a kreativitás, technológiai fejlődés és piaci dinamizmus viszonyrendszerét.
A lapszám külön értéke, hogy minden tanulmány egy-egy aktuális kihívásra reagál – legyen szó ökológiai, etikai, oktatáspolitikai vagy technológiai kérdésekről –, miközben közös nevezőjük az emberközpontú megközelítés és a társadalmi felelősség hangsúlyozása.
A teljes lapszám szabadon elérhető és letölthető az alábbi linken:
https://ojs.ppke.hu/hisz/issue/view/283
