Rosta Gergely, a Szociológiai Intézet egyetemi docensének tanulmánya jelent meg az Egyházfórum folyóiratban, amely a 2022-es népszámlálási adatok vallási kérdésekre vonatkozó eredményeit elemzi.
Tanulmányában többször érinti a népszámlálási kérdésekre adott válaszok értelmezésével kapcsolatos problémákat - pl. az, hogy valaki nem válaszol a vallásossággal kapcsolatos kérdésekre még nem egyenlő a vallástalansággal.
Így fogalmaz ezzel kapcsolatban:
“Az adatokat közelebbről vizsgálva a legfontosabb kérdés: kik a nem válaszolók? Milyen motiváció lehet amögött, hogy valaki nem válaszolt erre a kérdésre? Az adatok értelmezése során a sajtóban általában az a tény kapta a legnagyobb hangsúlyt, hogy a magukat valamilyen valláshoz sorolók aránya jelentősen csökkent, immár 50% alatt van. Ez az interpretáció erősen azt implikálja, hogy akik nem árulták el vallásukat, felekezetüket, azoknak nincs is. Vajon bizton állíthatjuk-e ezt? Pusztán a népszámlálás eredményei alapján ezt a kérdést nehéz eldönteni, de bizonyos összefüggésekre azért rámutathatunk. Előtte azonban lássunk néhány lehetséges okot arra vonatkozóan, hogy valaki miért nem válaszolhatta meg a népszámlálás vallási kérdését:
– Nincs vallási hovatartozása a válaszadónak, és úgy gondolja, ez nem tartozik az államra.
– Van felekezeti hovatartozása a válaszadónak, és úgy gondolja, ez nem tartozik az államra.
– Valamilyen konzekvenciától tartva nem meri felvállalni felekezeti hovatartozását, vagy annak hiányát.
– Nem tudja eldönteni a kérdés alapján, hogy mit válaszoljon, mert nem sorolná magát valamely felekezethez (pl. ahhoz, amelyben megkeresztelték), de azért az sem mondaná határozottan, hogy nincs vallása, ezért inkább a nem válaszolás mellett döntött.
– Olyan mértékben nem érdekli a vallás témája a kérdezettet, hogy a válaszadásra sem vette a fáradságot.
– Az opcionális kérdések egyikére sem válaszolt a kérdezett, mert ezek nem tartoznak az államra/mert amúgy is túl hosszú a kérdőív.
– A KSH el sem érte az illetőt a kérdőívével, de a kötelező kérdésekre vonatkozó válaszokat más adatbázisokból pótolni tudta, ugyanakkor az opcionális kérdések esetében erre nem volt lehetőség.
A lista minden bizonnyal nem teljes, de arra bátran következtethetünk, hogy vannak olyan potenciális, és nem is feltétlenül teljesen irreális magyarázatok, amelyek nem azt jelentik, hogy az illető nem tartozik valláshoz, felekezethez.”
A továbbiakban is bőven érinti a kétes és félreértelmezhető olvasatokat, amelyek új szempontjai mentén világosabb rálátást kapunk általában és a vallási kérdésekre fókuszáltan is a népszámlálás eredményeire.
A teljes tanulmány az Egyházfórum 2023/1 számában olvasható. A folyóirat honlapja ide kattintva érhető el.
Az adatok értelmezéséről Tanár úr a Magyar Kurírnak adott interjúja ide kattintva érhető el.
A nyitókép a Magyar Kurír cikkéből került átemelésre.
