A Magyar Kurír adott hírt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karán bemutatott rendkívüli felfedezéséről, amely tovább erősíti a kapcsolatot a honfoglalók és a Selyemút között. A leletet a PPKE BTK Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszéke tárta fel a Jász Múzeummal együttműködésben. A Türk Attila által bemutatott szablyát összekötő „hídként” említették a Selyemút és a honfoglalók között. Magára az egyetemre is keletet és nyugatot, a régmúltat és az új korokat, a magyarokat és a keresztényeket összekötő „hídként” utaltak. A Selyemút és a honfoglalók közötti kapcsolattal Stein Aurél már a 19. század folyamán is foglalkozott és ezt mostanra több dolog is megerősíti. A Jászjákóhalma-Béke TSZ lelőhelyen talált rendkívüli szablyán Döbrentey-Dávid Szilvia restaurátor rája „bőrfogakra” utaló jeleket talált, amely alátámaszthatja a honfoglalók kapcsolatát a kereskedelmi útvonallal. Más, Selyemúttal való kapcsolatot erősítő leletek közt megemlítendőek maguk a selymek, kauri csigák, de a szablya mellett, Szabó Krisztina ismertette a Derecskén kiásott selyemkaftánt és selyemcsizmát is, amelyek a Kaukázus északi előteréről származhatnak, valamint figyelemre méltó lelet a fajszi ásatáson talált melldísz is, amely szintén kaukázusi eredetű lehet. A honfoglalás történelmének kutatása során rendkívül fontosak a külső kapcsolatokra utaló források egy hiteles és teljesebb kép eléréséhez és ehhez járulnak hozzá a bemutatott leletek. A PPKE BTK dékánja, Birher Nándor, a bemutató után átadta a restaurált szablyát Gulyás Andrásnak, a Jász Múzeum igazgatójának. 

A Magyar Kurír cikke ide kattintva érhető el.