Szelke László (nyitóbeszéd): Nyitóbeszédében kifejtette, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fontosnak érezzük, hogy születésének 140. évfordulóján tisztelegjünk Szekfű Gyula katolikus történetíró emléke előtt.

Őze Sándor: Szekfű Gyula török korral kapcsolatos munkásságát mutatta be. Szekfű e korszakról alkotott elképzelései, koncepciói és ezek hatástörténete került bemutatásra. Kiemelte a „nagymagyar” és a „kismagyar” társadalmi és szemléletmódbeli különbségeit. Mindemellett az Erdélyről alkotott kép és az erdélyi politika mint Trianon-előzmény is előtérbe került.

Rácz György: Ember Győző Szekfű Gyula temetésén elmondott beszédét prezentálta és elemezte. Különös tekintettel annak korabeli visszhangjára és a Szekfűi életműhöz fűződő relevanciájára, valamint az Ember Győzőt ért Andics Erzsébet által megfogalmazott kritikára.

Szelke László: A Három nemzedék, a Magyar Történet, illetve Az öreg Kossuth című munkák alapján vázolta fel Szekfű Gyula kritikus és távolságtartó Kossuth ábrázolásait.

Guitman Barnabás: Gelsei Bíró Zoltán történeti megállapításait ismertette. Előadásában kiemelten foglalkozott a Gelseit illető Szekfű Gyula által megfogalmazott kritikával, továbbá Gelsei rendszerváltás utáni újkor-vitákban megjelenő hatásával.

Horváth Csaba Péter: Szekfű Gyula ellentmondásokkal teli életútját, politikai-ideológiai szerepvállalásait mutatja be, különös tekintettel az 1945 előtti és utáni működésére, Szekfű Gyula univerzális ideológiai szerepkörére.

Rozgonyi Tímea: Összefoglalást tartott Szekfű Gyula életútjáról. Tanulmányaitól kezdve a bécsi tartózkodáson és az azt követő hazatérésen keresztül, egészen moszkvai tartózkodásig mutatta be a történész életét.

Rátkai Norbert: A Szekfű Gyula által jegyzett Bethlen Gábor monográfiáját elemezte előadásában. Kiemelte a történész újszerű és tudományosnak nevezhető Bethlen-képét, valamint a monográfia körül kialakult komoly vitákat is ismertette. Emellett Szekfű narratívájával kapcsolatos elképzeléseit is vázolta.

Kimmel Máté: a parasztságról és az agrártermelésről alkotott korabeli tudományos és politikai koncepciókkal vetette össze Szekfű álláspontját. A gazdálkodás reformját, az életkörülmények javulásának kulcsát elsősorban a parasztság kulturális felemelésében és a földosztásban látta.

Horváth Olivér: A történetírásban Eckhart-vitaként elhíresült történeti vitasorozatot bemutatva ábrázolta a különböző oldalakat, köztük Szekfű Gyula álláspontját. Prezentálta a fő álláspontokat, illetve a vita résztvevőinek személyes és szakmai kapcsolatait, nézeteltéréseit is.

Gulyás Kristóf: Felvázolta a két neves történész, Szekfű Gyula és Mályusz Elemér közötti vita szakaszait, érveit és historiográfiáját, valamint rámutatott azokra a tematikai pontokra és érvekre, melyek felhasználásával pontosítani lehet a 18. századról alkotott képet egy adott földrajzi egységen belül.