A Verbum – Analecta Neolatina XXVI. évfolyamának első füzete (2025/1) különleges tematikus kiadvány: a neves olasz nyelvészprofesszor, Giampaolo Salvi 70. születésnapja alkalmából rendezett nemzetközi konferencia (2024. február 1–2., ELTE) előadásain alapuló tanulmányokat tartalmaz. A lapszám egyszerre ünnepi köszöntés, tudományos reflexió és a romanisztika kortárs irányainak lenyomata.

A kötet bevezetőjében Imre Szilágyi, György Domokos és Bálint Huszthy ismertetik a konferencia hátterét és Salvi professzor tudományos pályájának főbb állomásait. A sort Lorenzo Renzi esszéje nyitja, amely személyes hangvételben mutatja be a fiatal Salvit és első nyelvészeti műveit, tanulmányai és oktatói munkája korai éveitől a nemzetközi elismertségig.

A tematikus tanulmányok sorát Paolo Acquaviva nyitja, aki az articolo definito (határozott névelő) szemantikáját és pragmatikáját elemzi, különös figyelmet fordítva a különböző nyelvek közötti variabilitásra. Giuliano Bernini az olasz helyhatározói határozószók használatát vizsgálja a deiktikus viszonyok tükrében.

Anna Cardinaletti és Giuliana Giusti tanulmányukban a klitikus névmások szórendi változásait és dialektális variációit tárgyalják az itáliai roman nyelvjárásokban. Guglielmo Cinque a "menni" ige passzív segédigeként való alkalmazását elemzi az olaszban – egy kevésbé vizsgált, mégis jelentős grammatikai sajátosságra világítva rá.

A nyelvi mikrovariációk világába kalauzol Patrizia Cordin, aki a dél-trentinói dialektusok posztverbális egyeztetési jelenségeit dolgozta fel terepkutatás és adatgyűjtés alapján. György Domokos egy kódex, a Codice Castaldo nyelvi rétegeit és változatait tárja fel, történeti-filológiai szempontból.

Elisabetta Ježek tanulmánya a cselekvésagentivitás grammatikai és kontextuális megvalósulásait boncolgatja: hogyan működik a nyelvi kontextus az ágensek "engedélyezésében"? Marco Mazzoleni írása a feltételes mondatok szemantikai aspektusait és logikai implikációit – mint például a bi-kondicionalitást – veszi górcső alá.

Imre Szilágyi egy különleges szerkezettel foglalkozik: az olasz infinitív szerkezetek determinánssal való előfordulásának szintaktikai és történeti dimenzióit vizsgálja, a modern nyelvtől a 17. századi firenzei példákig. A kötetet Judit W. Somogyi zárja, aki a premodern kancelláriai levelek szövegsegmentációs mintázatait elemzi, különös tekintettel a rejtjelezett kéziratok formai sajátosságaira.

A lapszám – amely e kiváló tudós munkássága előtt tiszteleg – egyben izgalmas tudományos kalandozás is a morfoszintaxis, szemantika, diakrónia és pragmatika metszéspontjában. Minden tanulmány gazdagítja a román nyelvek szintaktikai és nyelvtörténeti ismereteit, és inspiráló olvasmány lehet minden nyelvész, romanista és filológus számára.

A lapszám teljes egészében szabadon elérhető az alábbi linken:
Verbum – Analecta Neolatina 2025/1