Az I. világháborút lezáró békediktátumra emlékezett 2021. június 23-án a „Trianon és az Egyház” című konferencia. A tudományos fórumot a pandémia miatt a centenáriumot követően egy év halasztással rendezte meg az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport. Helyszínül Rev. Martos Levente Balázs rektornak köszönhetően a Seminarium Centrale földszinti aulája szolgált. Az intézményt régi hagyomány köti az egyháztörténeti, kiváltképpen a vatikáni kutatások támogatásához.
A résztvevőket Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője köszöntötte. Elöljáróban szólt arról, hogy mennyire fontos, a magyar katolikus egyetemen az MTA, illetve az ELKH pályázati támogatásával működő kutatócsoport számára, hogy a fő profilját képező vatikáni kutatások erőterében alkalmanként más témáknak is figyelmet szenteljenek. Köszönetét fejezte ki a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársának, Tóth Krisztinának, aki megálmodta és megszervezete ezt a szimpóziumot. Az elhangzott előadások tanulmányváltozatai kiegészülve a személyesen megjelenni nem tudó kutatók írásaival az ő szerkesztésében fognak napvilágot látni a Kutatócsoport Collectanea Studiorum et Textuum sorozatában.
A Mons. Tóth Tamás által moderált első szekció előadásainak sorát Balogh Margit a BTK Történettudományi Intézet (ELKH) tudományos tanácsadója nyitotta meg Pehm Józsefnek Trianonnal kapcsolatban elfoglalt álláspontját ismertető előadásával. Ebből kiválóan kirajzolódott a gyakorlati revizionista pap képe, aki az elcsatolások következményeit Zalában kuráciák létrehozásával igyekezett enyhíteni, vagy aki meggyóntatta, megáldoztatta és megáldotta 1938-ban a cseh megszállt terület felszabadítására induló zalaegerszegi rongyosokat. A következő két előadásban alapkutatások nyomán a Csehszlovákiába került piarista rendházak történetével, illetve az ezekből formálódó rendtartomány létrehozásához vezető körülményekkel, lépésekkel ismerkedhettünk meg. Szekér Barnabás, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára levéltárosa 9 rendi gimnázium államosítását részletezte, illetve a szerzetesi közösségek alakulásáról beszélt: a 9-ből 5 rendházban 1922-re megszűnt a szerzetesi jelenlét. Koltai András, ugyanennek a levéltárnak a vezetője a felvidéki („szlovenszkói”) rendházak sorsát ismertette: már 1920-ban felmerült ezekhez delegátus kinevezése, később vice-provincia, ill. önálló provincia alapítása, de a terv csak a csehszlovák modus vivendit követően, 1930-ra valósult meg.
Rendi témánál maradt Sági Györgynek, a Fraknói Kutatócsoport tagjának előadása, amely a délelőtti második szekcióba illeszkedett: Trianonnak a kalocsai iskolanővérekre gyakorolt hatását ismertette. Kísérlet történt a bácskai rendházak önálló provinciába szervezésére, 1925-ben erről döntöttek Rómában, a szentszéki döntést tartalmazó dokumentum azonban nem jutott el a belgrádi nunciushoz, így hatályát vesztette. Kalocsai témánál maradt a következő előadó is, Mons. Tóth Tamás, az MKPK titkára, aki a kettészakított érseki egyházmegye sorsáról, azon belül is a Bácskai Apostoli Kormányzóság felállításáról beszélt. Mint rámutatott, az utóbbi egyházkormányzati egység megalakításának, Budanovich (Budanović) szabadkai plébános apostoli kormányzói kinevezésének már a dátuma is kétséges, Budanovich egyházmegyelapítási törekvései pedig mindvégig összhangban álltak a szerb nacionalizmus célkitűzéseivel. Végül a délelőtti szekció utolsó előadója Rétfalvi Balázs a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár igazgatója, a Fraknói Kutatócsoport tagja a szombathelyi egyházmegye Trianonját összegezte elsősorban korábbi kutatások nyomán. Az egyházkormányzat alakulásának alapos bemutatása mellett rámutatott például, hogy a nyugati területeken a papság kilencven százaléka magyar érzelmű, Szombathelyhez hű volt. Cáfolta a vádat, hogy a püspök szándékosan paphiányt akart előidézni az egyházmegye burgenlandi területein elhelyezve onnan a papok jelentős részét. Megemlítette többek között a pornóapáti papgyilkosságot, melyet az egyik magyar szabadcsapat tagjai követtek el a kevés osztrák érzelmű papok egyike ellen. A tragikus események részletei még feltáratlanok. A szekció levezető elnöki tisztét Balogh Margit töltötte be.
A közös ebéd után a délutáni, harmadik szekcióban Rev. Gárdonyi Máté egyetemi tanár, a szimpózium szervezésében közreműködő a PPKE HTK Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék vezetője elnöklete alatt további három előadás követte a már elhangzottakat. Ezek az előadások Trianonnak a hazai katolicizmusra gyakorolt sokrétű hatásainak egy-egy további aspektusára mutattak rá. Az első előadó, Földvári Katalin, a MTA-SzAGKHF Lendület Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa görögkatolikus témát választott: a máriapócsi baziliták megújulását és útkeresését vázolta Trianont követően elsősorban a korabeli sajtótermékek nyomán. A második előadó, Klestenitz Tibor (NKE HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék) arról beszélt, hogy hogyan artikulálódtak Trianon egyházkormányzati következményei a korabeli sajtótermékekben. A konferenciát a Trianon és az Egyház témával foglalkozó, eddig megjelent szakirodalmat felvonultató historiográfiai összegzés zárta, Tóth Krisztina, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa előadásában. Megállapította, hogy több elszakított vagy határok által ketté vagy háromfelé vágott egyházmegye 1920-as évekbeli története nincs kellőképpen feltárva, és azzal kapcsolatban is vannak még a kutatás számára fehér foltok, hogy hogyan érintette a szerzetesrendeket a trianoni békeszerződés. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy nem csak a történettudomány, az egyháztörténet számára tartogat még további munkát e témakör, hanem magyar nemzetpolitikai érdek is a kapcsolódó források feltárása, az elszakított területek egyházi viszonyainak megismerése és objektív, hazai és külföldi levéltári forrásokra támaszkodó bemutatása.
A rendezvény befejező mozzanata Rev. Gárdonyi Máté értékelése volt. Kiemelte annak fontosságát, hogy a személyes sorsok bemutatása mellett a történészek a maguk komplexitásában dolgozzák fel Trianon hatásait a magyar Egyházra. Jelen szimpózium ehhez kívánt hozzájárulni.
Forrás és fotók: Fraknói Kutatócsoport
Az előadások és az azokat követő kérdések, hozzászólások elérhetőek lesznek a Fraknói Kutatócsoport YouTube-csatornáján.
