Az együttműködési megállapodás részleteit magában foglaló okiratot - amely az érintett szervezetek hatékonyságnövelését erőik egyesítésével, tudásuk, tapasztalataik megosztásával, tevékenységeik fokozott összehangolásával közös kezdeményezések és fellépések révén kívánja erősíteni - Dr. Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karát (PPKE BTK) vezető dékán és Dr. Badacsonyi Zoltán, a Keresztény Jogakadémia elnöke - ma ünnepélyes keretek között látta el kézjegyével.
Az együttműködő felek a ma szentesített okmány alapján a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a kölcsönös információcserére, a rendszeres szakmai egyeztetések mentén megvalósítható közös kutatási projektek kialakítására és közös rendezvények szervezésére, továbbá honlapjaikon egymást partnerként tűntetik fel.
Nagyobb fókusszal törekednek majd arra is, hogy közös pályázati projekteket és a szakmai témához illeszkedő közös kiadványokat dolgozzanak ki és jelentessenek meg.
A Felek a jövőben minden évben egy alkalommal együttesen áttekintik az együttműködési megállapodás megvalósulásának tapasztalatait, s azok alapján megteszik a szükséges intézkedéseket.
Háttér: A Keresztény Jogakadémia tagjai odaszánják életüket Istennek, mint keresztények és vállalják jogászi hivatásuk kihívásait. Meggyőződésük, hogy a jogtudomány művelése, és a gyakorlat alkalmazása nemcsak hogy méltó egy keresztényhez, de akár istentiszteletté is válhat az életében. A jogász társadalom védőszentjének tekintett teológus, ferences pap, jogász Szent Ivó munkásságát követik, aki a bretagne-i Kermartinbanban született 1253. május 19-én, s tudásával, jogászi készségeinek teljes tárházát felvonultatva nyújtott segítséget a legkiszolgáltatottabbaknak. Meglátásuk szerint Szent Ivó élete példát mutat a nem vallásos jogászoknak is arra a keresztényi alázatosságra és a segítőkészségre, amely minden keresztényt kell, hogy jellemezzen tevékenysége során. A Keresztény Jogakadémia közössége Szent Ivó példájából is meríti abbeli meggyőződését, hogy keresztényként lehet és érdemes jogásznak lenni, s többek között a jog és a jogtudomány, valamint a kereszténység metszéspontjait kutatni. Feltárni, hogy a kereszténység, mint az európai kultúra és erkölcsiség évezredes alapja, milyen összefüggésben áll azzal a jogrendszerrel, amely a társadalmi élet másik pillére. Hogyan hatnak ezek a rendszerek egymásra, és hogyan lehetne ez a kapcsolat még gyümölcsözőbb? Munkásságuk nemcsak elméleti, hanem gyakorlati megközelítések mellett, az oktatásra és a jogalkalmazásra is iránymutató megoldásokat tartalmaz.
