Bende Lívia Miskolcon született 1969-ben. Az ugyanitt eltöltött gimnáziumi évek után Szegedre került – amint ez később bebizonyosodott, örökre eljegyezte magát e várossal. Saját bevallása szerint, ha valamiért el kellett hagynia választott otthonát, már Dorozsmánál visszahúzta a szíve... A József Attila Tudományegyetemen történelem-régészet szakon szerzett oklevelet 1992-ben. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban helyezkedett el és egy rövid kalocsai kitérőt nem számítva ez volt és maradt egyetlen munkahelye. A múzeumért élt, a múzeumban élt – ahogy Lívia búcsúztatásán Dr. Zombori István múzeumigazgató fogalmazott. Bende Lívia lelkesen vetette bele magát a régész-muzeológus munkába, amit nagyon-nagyon komolyan vett. Több nagy ásatást vezetett így pl. Pitvaroson, a tervezett M5 autópálya nyomvonalába eső számos, veszélybe kerülő lelőhelyen, illetve Csongrád megye több más pontján. Külön fejezetet érdemelnek a Szeged középkori múltját kutató feltárásai a Belvárosban. Különösen fontosak az egykori Szent Demeter templomnál ill. az alsóvárosi ferences kolostorban tett megfigyelései. Eredményeit tucatnyi megjelent tudományos közleménye, cikke, előadása, több folyóméternyi ásatási dokumentációja jelzi. Külön méltatásra érdemes Bende Lívia szerkesztői tevékenysége. 1995-től vett részt az akkor új formátumban útjára indított MFMÉ Studia Archaeologica szerkesztésében. A rá oly jellemző, kivételesen alapos szerkesztői munkáját ezen kívül számos más könyv, kiadvány, brossúra őrzi. Lívia szerteágazó múzeumi és feltáró munkája mellett szinte sohasem hagyta abba a tanulást. 1994-ben beíratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki képzésére, melyet 1998-ban zárt le sikeresen. 1999-től részt vett az ELTE régészeti doktori iskola képzésén, ahol a Körös-Tisza-Maros közének késő avar kori temetkezési szokásait tárgyaló disszertációjával 2006-ban PhD fokozatot nyert el. Munkásságát 2002-ben Tömörkény díjjal jutalmazták. 2009. július 30-án hunyt el Szegeden. Munkássága és bibliográfiája: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bende_L%C3%ADvia
A magyar népvándorlás-, honfoglalás-, és középkori régészet, továbbá műemlékvédelem, valamint szerkesztői tevékenysége kapcsán a szinte teljes magyar muzeológiai szakirodalmat felölelő régészeti könyvtárát, mint hagyatékot vásárolta meg 2014-ben a PPKE BTK Régészeti Tanszéke.
