Műhelyvezető: Prof. Dr. Fröhlich Ida professor emerita

A műhely a klasszikus antikvitás és az ókori Kelet sokarcú szellemi életével foglalkozik, a témahirdetők szűkebb szakterületei szerint. Vezetésükkel a disszerensek a források eredeti nyelv(ek)en való tanulmányozása alapján készítik el értekezéseiket. Éppen ezért, a tanulmányaik során kötelező szakmai vizsgának fontos része a forrásnyelvek magas szintű ismeretéről való számadás is. A műhely munkájában primer forrásokat, irodalmi és vallási szövegeket, feliratokat mint vallási sajátosságok és szellemi irányzatok kifejezőit vizsgálunk. A témák között fontos szerepet kap az, milyen képet alkottak egyes csoportok önmagukról, az ember helyéről a világban, milyen etikai meghatározottságot láttak az emberi csoportok interakcióiban, milyen elvek alapján határozták meg egyes csoportok az identitásukat. Témáink emellett: az emberi test képe és annak működése, a betegségek és gyógyítás mechanizmusainak felfogása ezekben a kultúrákban. A műhely programjának kialakításánál hangsúlyt helyeztünk a rokon tudományokkal (etnográfia, folklór, irodalom- és kultúraelmélet, földrajz, tudástörténet) való kapcsolatra.
A doktori iskola hallgatói részére kötelező előadások egyikét adja a műhely (Fröhlich Ida, Történetírás és történelem: történeti antropológia). Az előadások az ókori keleti kultúrák gondolkodását mutatják be, az embereket (első sorban a vezetőket) irányító elveket és értékeket, ezek érvényesülését és az ezzel kapcsolatos gondolatok továbbélését; az előadások kontrasztív összevetést adnak más korok és kultúrák elveivel és értékeivel. Rendszeres témák: az emberi test és működése; ember, természeti környezet és transzcendens világ felfogása; egészség és betegség; közvetítők az emberi és transzendens között; a föld és a rajta élők kapcsolatáról alkotott elképzelések; államformákról alkotott elképzelések; legitimáció és de-legitimáció.
A középkori műhelyrész kutatásának középpontjában a késő antik és középkori európai civilizáció (Kr. u. 300-1550 között) vizsgálata áll, különös tekintettel a középkori Magyar Királyság és Bizánc elbeszélő és levéltári forrásaira. A kutatás az elsődleges forrásanyag összegyűjtésén, kiadásán és értelmezésén alapul a latin és görög filológiai módszerek alkalmazásával. A jelenlegi kutatási projektek a középkori oklevelek digitális adatbázisával, közép-latin szótár készítésével, egyháztörténettel, vatikáni források kutatásával, család- és településtörténettel foglalkoznak.
Az újkori műhelyrész a nemzetállamok és az európai felekezetek, valamint a hozzájuk kötődő identitás áll a vizsgálódás középpontjában. Ezen belül azokat a magatartásformákat, kulturális modelleket vizsgálja, melyek a művelődésben, az oktatásban az egyházi intézmények alakulásával párhuzamosan kísérőjelenségei voltak az újkor történetének. Fokozott érdeklődéssel fordul a katolikus egyház és a szerzetesrendek közép-európai kultúrateremtő és lelkiségtörténeti hatása és a politikában való megjelentetése érdekérvényesítő képessége felé.


A műhely oktatói

Ókor:

Középkor:

Újkor: