Több neves hazai egyetem filozófia tanárai tartanak egésznapos konferenciát a Stephaneum Pázmány termében. A részletes programot cikkünkben olvashatják. Az érdeklődőket szeretettel várják a szervezők.

A KONFERENCIA PROGRAMJA

9.00-9.30
Németh Attila (CEU)
- Mire gondolsz Epikurosz?
9.30-9.45 – vita

9.45-10.15
Lautner Péter (PPKE BTK)
- Fogalmak és mentális képek a fizikai világ megismerésében (Porphüriosz).

10.15-10.30 – vita

10.30-10.45 – kávé/tízórai

10.45-11.15
Somfai Anna (CEU/BME)
- Vizuális mentális reprezentáció a középkori filozófiai és tudományos kódexekben.

11.15-11.30 – vita

11.30-12.00
Schmal Dániel (PPKE BTK)
- Az elme mint camera obscura a karteziánus elmefilozófiában, avagy mit reprezentálnak az érzetek?

12.00-12.15 – vita

12.15-13.45 – ebéd/kávé

13.45-14.15
Huoranszki Ferenc (CEU)
- Láthatatlan világ (az elsődleges és másodlagos minőségek megkülönböztetése).

14.15-14.30 – vita

14.30-15.00
Farkas Katalin (CEU)
- A fájdalom mint külső érzékszerv.

15.00-15.15 – vita

15.15-15.30 – kávé/uzsonna

15.30-16.00
Tőzsér János (ELTE BTK)
- Létezik-e kognitív fenomenológia: van-e olyan, mint azt gondolni, hogy p?

16.00-16.15 – vita
VÉGE
Az előadások egy részének fontos háttéranyagául szolgálhat egy nemrég megjelent szöveggyűjtemény: Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor & Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia. Budapest: L’Harmattan, 2008.

 

AZ ELÕADÁSOK ABSZTRAKTJAI

Németh Attila (CEU)
- Mire gondolsz Epikurosz?
Epikurosz szerint érzékleteink a dolgokról leváló finom atomi filmecskéknek az érzékszervekre
gyakorolt hatására jönnek létre. Érzékleteink pusztán fizikai folyamatok minden mentális tartalom
nélkül, következésképpen érzékleteink az igazság kritériumaként mint evidenciák szolgálnak
ítéletalkotásainkhoz. Azonban jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen evidencia az, amely irracionális?
Az elgondolás egyik leghomályosabb pontja az a mozzanat, amelynek során az érzékelő felismeri az érzéklet tárgyát. Ahhoz, hogy felismerjem, hogy mit érzékelek, például azt, hogy egy távolban álló lóról vagy tehénről leváló atomi filmecskék hozták-e bennem létre egy adott képzetemet, az atomi filmecskék hatására a lelkemben létrejövő képzetet mint egy ló vagy egy tehén képzetét kell felismernem. De ha a bennem létrejövő érzéklet irracionális, annak a felismerése, hogy én éppen egy lovat vagy tehenet érzékelek egy racionális, az érzékletemről alkotott ítélet eredménye kell, hogy legyen. Ennek az ítéletalkotásnak egy fontos komponense az epikuroszi előzetes fogalom (πρόληψις).
Az előadásomban az előzetes fogalom érzékelésben és gondolkodásban betöltött szerepét fogom vizsgálni.

Lautner Péter (PPKE BTK)
- Fogalmak és mentális képek a fizikai világ megismerésében (Porphüriosz).
A platonikus hagyományban az érzéki tapasztalat során létrejött általános fogalmak kérdése többnyire összekapcsolódik azzal a problémával, hogy az ilyen típusú fogalmak hogyan kapcsolódnak a lélekben már elve meglévő (a visszaemlékezés során aktivizálható) fogalmakhoz/sémákhoz. A Ptolemaiosz zeneelméleti munkájához írott kommentárjában Porphüriosz az érzéki megismerés olyan útját vázolja, ami nem érinti a lélek már eleve meglévő fogalmait. Ehelyett egy négylépcsős sémát vázol fel, amelyben képi és fogalmi ismeretek válnak szét és épülnek egymásra. A séma legfontosabb eleme képi jellegű, de egyúttal univerzálé is. Ez a mentális kép teszi lehetővé a fizikai világról való tudást, amely általános fogalmakkal operál. Az előadás során arra kívánok koncentrálni, hogy ez a mentális kép milyen kapcsolatban áll a tudással és hogyan viszonyul az általános fogalomhoz.


Somfai Anna (CEU/BME)
- Vizuális mentális reprezentáció a középkori filozófiai és tudományos kódexekben.
Az előadás a vizuális gondolkodást és mentális reprezentációt vizsgálja középkori tudományos és filozófiai kódexek aprólékos tanulmányozásán keresztül. A vizsgalatba a kódexek vizuális elemei közül a konceptuális diagrammok, diagram-szerű képek és mentális folyamatokhoz (pl. asszociáció) kapcsolódó ábrázolások kerülnek. Tematika: rövid bevezető középkori kódexekhez (miért nyújtanak lehetőséget kognitív folyamatok tanulmányozására); példák arra, hogy milyen módon figyelhetők meg a különféle típusú kognitív folyamatok; hogyan vezet mindez a mentális reprezentációval kapcsolatos
konklúziókhoz.

Schmal Dániel (PPKE BTK)
- Az elme mint camera obscura a karteziánus elmefilozófiában, avagy mit reprezentálnak az érzetek?
A látás magyarázata során a descartes-i észleléselmélet két jól megkülönböztethető megközelítéssel dolgozik. Az egyik szerint - amelyet elsősorban az 1637-es Dioptrique alkalmaz - a vizuális tapasztalat olyan habituálissá vált ítéletek eredményeként jön létre, melynek nyersanyagát a szemfenéken kirajzolódó képek szolgáltatják. Descartes e felfogás jegyében gyakran hivatkozik a külvilágot a saját belső terében reprezentáló camera obscura működési elvére. A másik megközelítésről az 1641-es harmadik Elmélkedés jól ismert gondolatmenete árulkodik, amely egy középkori eredetű, közvetlen realista ismeretelmélet terminusaiban tárgyalja az ideák mibenlétét. Előadásomban e két elmélet viszonyát és a descartes-i ismeretelméletben betöltött szerepét igyekszem tisztázni.

Huoranszki Ferenc (CEU)
- Láthatatlan világ (az elsődleges és másodlagos minőségek megkülönböztetése).
Bizonyos dolgok nem láthatók: például a Hold sötét oldala. Más dolgok láthatatlanok: például az oxigén atomok a levegőben. Egyes filozófusok szerint azonban a kettő közt nincs különbség: a fizikai
vagy materiális világ láthatatlan. A láthatóság feltétele, hogy a színeket meg tudjuk különböztetni egymástól. De sok filozófus szerint a színek egyáltalán nem a dolgok tulajdonságai, következésképp maga a fizikai világ láthatatlan. Az előadásban először szemügyre veszem az e nézetet alátámasztani igyekvő egyik fontos érvet, amely a színek diszpozicionális természetén alapul. Amellett fogok érvelni, hogy nemcsak az vethető az érv ellen, hogy az kiterjeszthető valamennyi észlelhető tulajdonságra (és így a fizikai világ gyakorlatilag észlelhetetlenné válik számunkra), hanem az is, hogy az érv kiterjeszthető a fizikai tulajdonságok zömére is, így ha elfogadjuk, a fizikai világból szinte semmi sem marad.

Farkas Katalin (CEU)
- A fájdalom mint külső érzékszerv.
A Filozófiai Vizsgálódások 312. paragrafusában Wittgenstein a következő lehetőséget vázolja fel: képzeljük el, hogy különböző dolgokon – például köveken vagy növényeken – vannak bizonyos területek, amelyek fájdalmat okoznak a bőrünkön, amikor megérintjük őket. Ekkor, mondja Wittgenstein, tulajdonképpen beszélhetnénk a levélen levő fájdalom-foltokról, mint ahogy most például piros foltokról beszélünk. Az érdekes az, hogy ezt általában nem tesszük. A legtöbb filozófus egyetért például Locke-kal vagy Berkeley-vel abban, hogy a sebet ejtő kés vagy az égető tűz fájdalmat okoz ugyan, de maga nem rendelkezik a fájdalom minőségével. Ebben az előadásban arra kísérelek meg választ adni, hogy miért van ez így.


Tőzsér János (ELTE BTK)
- Létezik-e kognitív fenomenológia: van-e olyan, mint azt gondolni, hogy p?
A hagyományos nézet szerint (1) bizonyos mentális események (például a gondolatok) intencionálisak/reprezentációsak, de nem rendelkeznek fenomenális karakterrel, (2) bizonyos mentális események (például a testi érzetek és az érzelmek) fenomenális tudatosak, de nem rendelkeznek intencionalitással, és (3) bizonyos mentális események (például az érzéki tapasztalatok) fenomenális tudatosak is és intencionálisak is.

A mentális események e hagyományos felosztását több oldalról is ki lehet kezdeni. Előadásomban e hagyományos nézet (1) pontját fogom bírálni. Amellett fogok érvelni, hogy a gondolatok inherens és distinktív fenomenológiával rendelkeznek, más szóval amellett, hogy létezik kognitív fenomenológia.

Az előadások egy részének fontos háttéranyagául szolgálhat egy nemrég megjelent szöveggyűjtemény: Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor & Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia. Budapest: L’Harmattan, 2008.

Mindenkit szeretettel várunk!