István Czakó: Geist und Unsterblichkeit. Grundprobleme der Religionsphilosophie und Eschatologie im Denken Søren Kierkegaards. Berlin-München-Boston, Walter de Gruyter, 2014.
„Ami nézetem szerint valójában a fő feladatot fogja jelenteni a halhatatlanság kérdését illetően, az inkább a halhatatlanság természete mint maga a halhatatlanság" – írja Kierkegaard egyik, az egyetemi évekből származó feljegyzésében (SKS 18, 18, EE:39). Ez a korai, jórészt intuitív megállapítás legalábbis Kierkegaard későbbi gondolkodói művében feltétlenül igazolódik. Noha a dán bölcselő a fenti kérdéskört többnyire sporadikusan tárgyalja, az életmű ezirányú áttekintése alapján egy eredeti, bár nem minden tisztázatlanságtól mentes koncepció rekonstruálható, amelyben a halhatatlanság nem a lélek metafizikai meghatározottságaként, hanem az egyesként felfogott individuum egzisztencialehetőségeként értelmeződik. A kötet ezt a problémaösszefüggést egyfelől a Hegel halálát követően kialakult vallásfilozófiai viták történeti kontextusába helyezi, másfelől a psychologia rationalis egzisztenciafilozófiai meghaladásának a horizontján tárgyalja. S minthogy ezen a ponton Kierkegaard bölcseletének a teológiai vonatkozásai sem hagyhatók figyelmen kívül, az interpretáció egyúttal az eszkatológia szempontjait is integrálja.
A fenti vizsgálódások, melyek a kötet tematikus súlypontját képezik, a további fejezetekben kiegészülnek néhány jelentős korabeli vallásfilozófiai elméletalkotó (Kant, Fichte, Schleiermacher, Feuerbach) Kierkegaard-ra gyakorolt hatásának az elemzésével, valamint recepciótörténeti kitekintésekkel (Jaspers, Rahner), melyek elsődlegesen szintén vallásfilozófiai érdekeltségűek. Az elemzésekből kitűnik, hogy noha maga Kierkegaard meglehetős fenntartással viseltetett a filozófiának és a vallásnak a filozófia égisze alatt történő egyesítése irányában, mely korának egyik vezető törekvése volt, bölcselete számos vonatkozásban hatott a vallás későbbi filozófiai értelmezéseire.
Bár a kötet hosszabb kutatómunka eredményeibe nyújt bepillantást, és jellegéből adódóan elsődlegesen a szűkebb szakmai közönség figyelmére számíthat, remélhetőleg az érdeklődő olvasók is haszonnal forgatják majd.
