PROGRAMME À TÉLÉCHARGER / PROGRAM LETÖLTÉSE
Roland Barthes est une des figures les plus marquantes et emblématiques de la deuxième moité du 20e siècle. Il exerce une influence très forte aux générations d'intellectuels dans le domaine des sciences sociales. Il est l'inspirateur et l'acteur de la formation du structuralisme, de la sémiotique, ainsi que du poststructuralisme tout en réévaluant d'une manière radicale les conclusions issues des problématiques de la « textualité » du texte. Ses essais et ses livres écrits dans les années 60 et 70 sont comme des manifestes pour ces courants et écoles. Le questionnement des périodes de lœuvre barthésienne, repris sans cesse mais sous une forme toujours différente, appliquant d'abord une méthode et un langage scientifiques, ensuite s'éloignant d'un discours conceptuel et transgressant les conventions de l'historiographie littéraire, et finalement, se basant sur une textualité inauthentique et stéréographique, vise les notions de base des arts, en premier lieu, de la littérature (œuvre / texte, écriture / lecture, auteur / lecteur, classique / moderne, etc.). Ces couples de notion surgissent des dilemmes, entre autres, de la continuité et de la discontinuité de la réception de l'art et, comme tels, touchent à l'ensemble de notre entendement concernant la littérature. A partir de ces problématiques, le symposium du centenaire souhaite éclairer l'œuvre de Roland Barthes de la perspective de notre intelligence littéraire actuelle. On souhaite savoir comment ces notions sans cesse redéfinies, ces problèmes posés toujours sous une nouvelle forme, ainsi que cette écriture plurielle et délibérément contradictoire peuvent être utiles pour nos travaux sur les textes, et de quelle manière déterminent notre vision actuelle sur la littérature. Les organisateurs invitent les intéressés et les spécialistes à remettre des propositions de communication qui veulent bien réfléchir sur les différentes périodes (sémiologique, textuelle, morale) de l'œuvre, ainsi qu'interpréter et examiner l'ampleur de nos jours de tel ou tel ouvrage de Roland Barthes.
Anikó Radvánszky & Anikó Ádám
A szöveg kijáratai ‒ Roland Barthes 100
Roland Barthes születésének 100. évfordulója alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Francia kapcsolat kutatócsoportja, a Budapesti Francia Intézettel és a Gray Box Projecttel együttműködve, 2015. december 14-15-én A szöveg kijáratai címmel kétnapos nemzetközi (magyar és francia nyelvű) tudományos szimpóziumot szervez a budapesti Sophianum épületében (Mikszáth Kálmán tér 1.).
Roland Barthes a 20. század második felének kiemelkedő, emblematikus figurája, aki az irodalom-és társadalomtudományok területén egymást követő értelmiségi generációkra gyakorolt döntő hatást. Az a gondolkodó, aki egyszerre a strukturalista tudomány és a szemiotika, valamint a szöveg „szövegiségéből" eredő konklúziókat radikálisan továbbgondoló posztstrukturalizmus alakítója és ihletője. A '60-as, '70-es években írt esszéi és könyvei programadó írások a fenti irányzatok és iskolák számára. Mind a tudományos szemléletet és nyelvet alkalmazó, mind a fogalmi diskurzustól fokozatosan eltávolodó, az irodalomtörténet-írás konvencióit felforgató, majd „inautentikus" beszédmódra és „sztereografikus" szövegiségre épülő pályaszakaszainak folytonosan más formában visszatérő kérdései a művészetek, elsősorban az irodalom, illetve az irodalmi folyamat néhány alapfogalmát („mű"/„szöveg", „írás"/„olvasás", „szerző"/„olvasó", „klasszikus"/„modern" stb.) veszik célba. Ezek a fogalmak és fogalompárok többek között a művészet és befogadása kontinuitásának illetve diszkontinuitásának dilemmáit vetik fel elemi erővel, és mint ilyenek az egész irodalomértésünk alapjait érintik. A fentiekből kiindulva a centenáriumi ülésszak a barthes-i életmű megvilágítását tűzi ki célul a mai irodalomértésünk perspektívájából. Legfőképp arra a kérdésre keressük a választ, hogy az életmű egészének mozgásban lévő, folyamatosan újradefiniált fogalmai, új és új alakban megfogalmazódó problémafelvetései, valamint plurális és az ellentmondásosságot is felvállaló írásmódja miként hasznosítható a szövegekkel kapcsolatos munkánkban, milyen módon határozza meg a mai irodalomképünket és irodalomesztétikánkat. Köszönettel fogadunk tehát az életmű („szemiológiai", „textuális", „morális") korszakainak vagy akár egyes műveinek tanulmányozásában és interpretációjában érdekelt, a jelenkori hatástörténeti összefüggést mérlegelni szándékozó előadásokat.
Radvánszky Anikó & Ádám Anikó
