Kedves Német szakos BA hallgató!

Az alábbiakban szeretnénk Önnek röviden ismertetni a Germanisztika  nappali  BA alapszak  felépítését,  és  útmutatással  szolgálni  ahhoz,  hogy  a  szak  által  nyújtott lehetőségek, alternatívák közül megtalálhassa az igényeinek leginkább megfelelőt. 

Ez  a  tájékoztató  kizárólag  a  német  BA  nappali  alapszakkal  foglalkozik.  Amennyiben  az általános  tanulmányi  szabályokkal  szeretne  megismerkedni,  figyelmébe  ajánljuk  a  PPKE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát  (TVSz),  amely  megtalálható  a  Kar  honlapján  a „Szabályzatok”  menüpont  alatt  (http://www.btk.ppke.hu/hallgatoinknak/tvsz),  valamint ennek  Kari  Átmeneti  és  Kiegészítő  Rendelkezéseit  (megtalálható  ugyanott).  Az ezekben  lefektetett  szabályok  minden  Kari  oktatóra  és  hallgatóra  érvényesek. Amennyiben pedig konkrét tanulmányi jellegű kérdése, problémája van, keresse fel a Kar honlapján  a  GYIK  (Gyakran  Ismételt  Kérdések)  menüpontot (http://www.btk.ppke.hu/hallgatoinknak/gyik). 

1. Alapvető tudnivalók a Germanisztika nappali BA szakról:

A  Germanisztika  nappali  BA  szakon  az  előírt  tanulmányi  idő  6  félév,  amelynek  során  a hallgatóknak  összesen  180  kreditet  (Kr)  kell  teljesíteniük  ahhoz,  hogy megszerezhessék  diplomájukat.  A  képzés  két  alapvető  részre  oszlik:  a  szakos,  illetve  a nem szakos  részre. A szűkebben  vett germanisztika alapszak 130 Kr-et tesz ki, ám valójában csupán 120 Kr a minimálisan szükséges német szakos tantárgy, ugyanis a 130 Kr-ből  10  Kr-et  általánosan  kötelező  tárgyakból  teljesítenek.  Az  e  feletti  50  Kr/et  a hallgatók – bizonyos megkötésekkel – szabadon választható tárgyakból szerzik meg.

Erre alapvetően háromféle módot kínál a Kar:

•  Felveheti egy másik szak ún. minor képzését, ami 50 Kr-ből áll, tehát valamivel kevesebb, mint a másik alapszak fele. A minorra felvételizni nem kell, és bármikor abbahagyható,  tehát  nem  muszáj  mind  az  50  Kr-et  feltétlenül  azonos  szakból elvégezni,  akár  több  minorral  is  megpróbálkozhat.  Ezen felül  10  Kr-re  a  Kar  ún. pedagógiai  előkészítő  tárgyakat  kínál,  amelyek  azok  számára  kötelező,  akik  a  BA megszerzése  után  tanári  MA-képzésre  szeretnének  jelentkezni,  amely  kétszakos képzés, és követelmény hozzá egy ún. tanárképes minor elvégzése. 

•  Felveheti  saját szakjának az  ún.  specializációját.  Ennek  révén  a  saját  szakja valamilyen  részterületén  végezhet  alaposabb,  mélyebb  tanulmányokat,  avagy kaphat olyan speciális továbbképzést, amely nem része a szakos alapképzésnek.  A  Germanisztika  szak  tehát egy 50  kredites  specializációt  kínál, amelynek egyes tárgyai három szakterületre koncentrálnak.

-  irodalomtudomány a tudományos kutatómunka megalapozására

-  nyelvtudomány a tudományos kutatómunka megalapozására

-   fordítástudomány és -gyakorlat  

•  Amennyiben  sem  a  másik  szak  minorja,  sem  a  saját  szakja  specializációja  nem érdekli, ez esetben akár a teljes 50 Kr-es keretét tetszése szerint teljesítheti a Kar által felkínált bármilyen kurzusok elvégzésével. 

 
2. A szakos képzés struktúrája :

A Germanisztika BA alapszak alapvetően a következő részekre tagolódik: 

-  Kötelező ill. Alapozó képzés (10 kredit):

Bölcsészettudományi  és  modern  filológiai  tanegységek  (filozófia,  kommunikáció, könyvtárinformatika,  társadalmi  ismeretek,  bevezetés  a  nyelvtudományba, bevezetés az irodalomtudományba)

-  Alapozó törzstantárgyak (20 kredit):

Német  nyelvi  beszéd-,  írás-,  nyelvtani  ill.  kiejtési  készség  továbbfejlesztése; német  kulturális  alapismeretek,  országismeret.  A  modul  lezárását  a  nyelvi alapvizsga sikeres letétele jelenti.

-  Szakmai törzstantárgyak (71 kredit)

a. nyelvészeti ismeretek (hangtan, alaktan, mondattan) – 19 kredit

b. irodalomtudományi ismeretek (áttekintés a német irodalom történetéről; egy-egy kiemelt korszak műfaji vetületében; a XX. század német nyelvű irodalma) – 19 kredit

c. kulturális modul (Germán nyelvek és kultúrák) – 4 kredit

d. kultúra- és médiatudományi ismeretek – 15 kredit

e. nyelvi modul – 14 kredit 

-  Választható szakképzési modulok (15 kredit)

1. irodalomtudomány

2. szakmaorientált kompetenciák (szóbeli- és írásbeli prezentációs technikák, fordítási alapkompetenciák)

-  BA Germanisztika szakdolgozat (4 kredit)

-  BA Germanisztika záróvizsga

A záróvizsga részei:

  - írásbeli nyelvi vizsga

  - szóbeli vizsga: a szakdolgozat megvédése, komplex vizsga a megszerzett szakmai ismeretek (nyelv-, irodalom- és kultúratudomány) köréből

A  diploma  minősítése:  a  nyelvi  alapvizsga  és  a  záróvizsga  érdemjegyének átlaga, utóbbi kétszer számítva 

A diploma megnevezése: Germanisztika német alapszakos bölcsész

Az  alapozó képzés  az  első  két  félévet  foglalja  magában,  és  olyan  kötelező,  bevezető jellegű tantárgyakból áll, amelyek a további irodalmi, nyelvészeti és történelmi-kulturális tanulmányok alapját képezik. Ezen felül a hallgatóknak olyan nyelvgyakorlat- szemináriumokat  kell  teljesíteniük,  amelyek  a  nyelvi  alapvizsgára  készítenek  fel.  Az elsőéves hallgatók felvehetnek további, a törzsképzés keretébe tartozó egyes tárgyakat, amelyeknek nem előfeltétele a nyelvi alapvizsga! Ezeket megtalálják a  BA alapszak  tantárgylistájában,  és  az  aktuális  félév  Neptun-kínálatában.

Félévente 30 kredit teljesítése ajánlott.

A  nyelvi  alapvizsga  tanegységet  összesen  kétszer  lehet  felvenni,  két  különböző félévben.  Amennyiben  másodszor  sem  jár  sikerrel,  szakos  tanulmányait  nem folytathatja. A nyelvi alapvizsga előfeltétele több szakos tárgy felvételének. 

A  szakmai törzsképzés  a  harmadik  félévtől  kezdődik,  és  azokat  a  kötelező  tárgyakat foglalja  magában,  amelyet  minden  germanisztika  szakos  hallgatónak  teljesítenie  kell  a diploma megszerzéséhez. 

Ezen  túlmenően  minden  szakos  hallgatónak  meg  kell  írnia  szakdolgozatát  (4  kredit), amelynek elbírálását követően a hallgató záróvizsgára bocsátható. 

3. Mire érdemes figyelni? 

• Minden  hallgató  egyénileg tervezi meg tanulmányait,  a  tanterv  csak  kismértékben korlátozza  ebben  (ld.  tantárgylista).  Az egyes tanegységeket  elvileg  tetszőleges sorrendben  felveheti,  hiszen  a  tantárgylista  csak  néhány  tanegységnél  tüntet  fel előfeltételeket. Az egyes tanegységek elvégzésére a tantárgylista bizonyos féléveket ajánl, mert  a  tantárgyak  bizonyos  fokig  egymásra  épülnek.  Sorrendjük a tanulmányokban való folyamatos  előrehaladást  tükrözi,  amit  a  hallgatónak tanulmányai  tervezésénél  célszerű  figyelembe  vennie. Aki különösen céltudatos, fegyelmezett, és kiváló  nyelvtudással rendelkezik,  eltérhet az  ajánlott  sorrendtől, mivel  valószínűleg  képes  arra,  hogy az  egyénileg  kialakított  tanegység-sorrendből adódó esetleges tudásbeli hiányosságokat gyorsan és kis ráfordítással kiküszöbölje. 

 • Az  Intézet  nem  hirdet meg  minden  félévben  minden  tanegységet.  Egy  adott  félév tantárgykínálata  a  tantárgylistához  igazodik,  azaz  az  Intézet  a tantárgyakat  az  ott  ajánlott  félévben  hirdeti  meg,  de  bizonyos  okokból  el  is  térhet ettől.  Különösen  akkor,  ha  egy  meghirdetett  órára  nem  jelentkezik  elég  hallgató. Ebben az esetben az Intézet az órát egy későbbi félévben hirdeti meg.

 • A  szakirányú  nyelv-  és  irodalomtudományi  tanegységek  elvégzéséhez  nagyon  jó nyelvtudás  szükséges. Akinek nyelvi  hiányosságai  vannak,  annak  tanulmányai tervezésénél  figyelembe  kell  vennie,  hogy  az  első  félévekben nyelvtudásának fejlesztésére és tökéletesítésére, valamint a nyelvi alapvizsga sikeres letételére kell koncentrálnia. Azon  hallgatók,  akiknek  nyelvi  hiányosságai  vannak,  számítsanak arra, hogy sokkal több időt vesz igénybe számukra az órákra való felkészülés és az ott hallottak feldolgozása. Mindenki tartsa  szem  előtt  azt  is,  hogy  a  BA-záróvizsgán  C  1.  2-es  szintű nyelvtudást kell felmutatniuk. 

 • Az  egyes  tanegységek  elvégzéséhez  szükséges  munkaráfordítással  kapcsolatban vegyék  figyelembe: elviekben  egy  kreditpont  megszerzése,  egy  szemeszterre vetítve,  beleértve  az  órák  látogatását  (kontaktórák)  valamint  az  órákra  való felkészülést  és  az  órai  anyag  feldolgozását,  körülbelül  30  órát  vesz  igénybe.  A nyelvi alapvizsgára (2 kreditpont) való felkészülés, abban a szemeszterben, amikor a hallgató a vizsgát le kívánja  tenni,  összesen  60  órát  jelent.  Aki folyamatosan készül, az a szorgalmi időszakban a többi tanulmányi kötelezettsége mellet heti 4-5 órás vizsgafelkészüléssel kell, hogy számoljon.

 • A fontos döntéseket idejében hozza meg!  A  BA-képzés  első  két-három  félévében több  fontos  elhatározást  kell  hozni.  Minden  hallgatónak  el  kell  döntenie,  hogy miként  kívánja  a  50  Kr-es  keretét  kitölteni,  hiszen  mind  a  minor,  mind  a  szakos specializáció elvégzéséhez idő kell. Minort akár az első félévétől végezhet, a szakos specializációnak  viszont  ugyanúgy  előfeltétele  a  nyelvi  alapvizsga,  mint  a törzsképzés  egyes  tárgyainak,  tehát  legkorábban  a  harmadik  félévben  kezdheti meg.  Ennek megfelelően  a  harmadik  félévben  döntenie  kell  minor  és  specializáció, valamint a szakon belül a választható szakképzési modulok valamelyike között. 

 • Figyeljen az elvégzett kreditek számára!  Ha  túl „lazán” végzi  tanulmányait, előfordulhat,  hogy  nem  tudja  hat  félév  alatt  befejezni  tanulmányait.  A  TVSz értelmében  az első két félév alatt minimum 30 kreditet, az első négy félév alatt összesen pedig minimum 60 kreditet teljesíteni kell, különben kizárják a Karról.  Nappali  tagozatos  hallgatók  esetében  pedig,  ha  bármely  két  egymás utáni  félévben  nem  teljesít  összesen  30  kreditet,  a  Kar  átsorolja  őt költségtérítéses  képzésbe. 

Másfelől  lehet,  hogy  a  későbbi  szakmai  karrier  érdekében  mégis  ajánlatos az  előírtnál több  tanegységet  elvégezni,  azaz  például meggondolandó,  hogy  nem  előnyes-e,  elvégezni egy  másik  szak  minorját  és  az alapszak specializációját.

 • Minor  vagy  specializáció?  Egy másik szak minorját  természetesen  azoknak ajánljuk, akik komolyan érdeklődnek egy másik bölcsész szakterület iránt. Mivel BA-szinten  kétszakos  képzés  nem  létezik,  a  régi  kétszakos  képzést  leginkább megközelítő  lehetőség  a  minorképzés.  Ezen  felül  kötelező  egy  TANÁRKÉPES  SZAK MINORJA  azok  számára,  akiknek  feltett  szándékuk,  hogy  a  BA-diploma  után  tanári MA-ra  jelentkeznek. Tanári MA diplomát ugyanis sajátos módon csak  kétszakos formában  lehet  majd  szerezni,  amihez  szükséges  lesz  egy  olyan  minor  szak, amelyből  lehet  tanári  képesítést  szerezni.  Ez nem  minden  alapszak  minorjára  igaz, ezért  mielőtt  minort  választ,  feltétlenül  nézzen  utána,  hogy  a  választott  szak tanárképes-e. 

A  specializáció  azok  számára  ajánlott,  akik  szívesebben  teljesítenének  több kurzust  és  szereznének  több  tudást,  tapasztalatot  a  saját  szakjukon  belül.  Amennyiben  nem  tanári,  hanem  diszciplináris  (azaz  egyszakos  germanisztika)  MA-képzésre  szeretnének  jelentkezni,  akkor  érdemes  az  irodalomtudományi  ill. nyelvtudományi  tanulmányaikat  komolyan  és  elszántan  végezniük,  hiszen  itteni teljesítményük  fontos  ajánlólevelet  jelenthet  a  majdani  MA-felvételin. 

 • Minor  és  specializáció?  Bizonyos  esetekben  megfontolandó,  hogy  nem  célszerű-e elvégezni  egy  másik  szak  minorját  és  az  alapszak specializációját  is.  Hiszen például  aki  külföldön  szeretné  folytatni  MA  tanulmányait germanisztika  szakon,  annak  összesen  180  BA-Germanisztika  alapszakon  elvégzett kreditpontot  kell  felmutatnia,  ami  azt  jelenti,  hogy  ehhez  az  alapszak specializációját is el kell végeznie.