A következő napokban a kínai elnök látogatása, illetve a diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulója kapcsán a közbeszédben rengeteg szó esik majd a magyar–kínai kapcsolatokról. Mivel a PPKE BTK Kínai Tanszéke aktív szerepet játszik e kapcsolatok építésében – szakemberek képzésével, kulturális és oktatási programok szervezésével, ösztöndíjlehetőségek közvetítésével, a kínai követséggel, a Kínai Kulturális Központtal és a Konfuciusz Intézetekkel való kapcsolattartással –, érdemes felvázolni e kapcsolatok helyzetét, hiszen ezek alapvetően meghatározzák diákjaink elhelyezkedési lehetőségeit. Az alábbiakban Dr. Flamm Benedek László történész, külügyi szakértő írását közöljük.

Jegyzet a Kína és Magyarország közötti barátságról

Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök májusban hivatalos látogatást tesz Franciaországban, Szerbiában és Magyarországon. A vizit Hszi elnök első államfői minőségében sorra kerülő, magyarországi látogatása is, amire abban az évben kerül sor, amelyben a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját ünnepeljük.

A két kormány a kölcsönös bizalomra és előnyökre épít, amelynek alapja a Kína és Magyarország közötti barátság. Orbán Viktor még 2010-ben, újraválasztott magyar miniszterelnökként hirdette meg a Keleti Nyitás politikáját, amely különbözik a többi – általában a Nyugatra koncentráló – térségbeli európai ország külpolitikájáról.

Magyarország 2015-ben, az első európai országként írta alá Kínával az „Egy Övezet és Egy Út” (BR) kormányközi együttműködési dokumentumot. 2017-ben, az első BRI Nemzetközi Együttműködési Csúcson Hszi államfő és Orbán miniszterelnök közösen jelentett be egy átfogó stratégiai partnerség létrehozását, ezzel a kínai-magyar kapcsolatok nagyobb sebességre kapcsoltak, és új történelmi szakaszba léptek. Ezt követően a magyar–kínai kormányfői találkozókra a következő BRI nemzetközi csúcstalálkozókon 2019-ben, illetve 2023-ban is sor került.

A 2023 októberi harmadik csúcstalálkozón Hszi elnök megjegyezte, hogy „Kína és Magyarország folyamatosan erősítette a politikailag kölcsönös bizalmat és előnyös együttműködést, valamint a gazdag kulturális csereprogramokat” – itt már konkrétan utalt az oktatásra is kiterjedő kulturális kapcsolatokra. 

Az elmúlt évek magyar–kínai együttműködési projektjei jól szemléltetik a két ország közötti szoros kapcsolatot. A kelet-közép-európai piacot lefedő kínai pénzintézetek Magyarországot választották központjuknak. A kínai finanszírozású akkumulátorgyártásban és kapcsolódó támogató iparágakban működő vállalkozások Európában fektetnek be; Magyarország az egyik preferált célországuk, és itt is telepednek le. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia Budapesten hozta létre a Kína-Közép- és Kelet-Európai Kutatóintézetet, amely az első önállóan bejegyzett agytröszt Európában. A Budapest-Belgrád közötti vasúti közlekedés fejlesztése, amelynek kivitelezésében Kína részt vesz, a kelet-közép-európai országokkal való együttműködésének a zászlóshajó-projektje.

A kétoldalú együttműködést ugyanakkor szükséges lenne új kulturális kezdeményezésekkel támogatni, és elősegíteni az érkező beruházások és projektek sikeresebb beágyazódását a helyi közösségek életébe, hogy a nagyon is meglévő kulturális különbségek a lehető legkevésbé akadályozzák a sikeres együttműködéseket. Ebben az állami szervek és helyi önkormányzatok mellett maguknak az érintett cégeknek is szerepet kell játszaniuk, elengedhetetlen a szoros állami–vállalati–társadalmi koordináció. És persze az egyetemeknek is fontos szerep jut.

A magyar–kínai együttműködésben a kultúrának és az oktatásnak gazdag hagyományai vannak, és jelentős, ám továbbra is kihasználatlan, potenciállal rendelkeznek. Ebben a tekintetben fontos, hogy idén megnyílik a Kínai Kulturális Központ a magyar fővárosban. Pekingben 2013 óta működik magyar kulturális intézet Liszt Intézet néven.

Egyedülálló módon, magyar–kínai két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium működik Budapesten. 2009 októberében Hszi, akkori alelnök magyarországi vizitje során ellátogatott a kéttannyelvű iskolába. Ez az esemény tavaly új fejleményt kapott. A kínai holdújév idején Hszi válaszolt az iskola diákjai által, hozzá címzett kérdésekre, arra buzdítva őket, hogy tanuljanak többet Kínáról. Továbbá a kínai nyelv bekerült a magyar nemzeti oktatási tantervbe; a tanulók első idegen nyelvként választhatják a kínait az általános és középiskolai felvételi vizsgákhoz. A diákok fontos szakmai készségnek tekintik a kínai nyelvtudás elsajátítását, illetve a HSK-teszt – a Kínai Népköztársaság által, a nem kínai anyanyelvűek számára kidolgozott, nemzetközileg elfogadott írásbeli nyelvvizsga – kitöltésével lehetőséget kapnak arra, hogy tovább tanuljanak Kínában.

Magyarországon nem kevesebb, mint 5 Konfuciusz Intézet működik (Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Pécsett és Debrecenben), ahol különböző szintű kínai tanfolyamokat kínálnak. Érdemes megjegyezni, hogy Közép-Európában Magyarországon található a legtöbb Konfuciusz Intézet. Három magyar egyetemen működik kínai szak, és egy tucatnyi kínai egyetemen magyar szak. Évente több száz magyar egyetemista tanul Kínában és kínai egyetemista Magyarországon – különféle állami programok segítségével vagy magánúton. Magyarország és Kína évente mintegy 220 kormányközi csereösztöndíjat biztosít egymásnak. Ennek is köszönhető, hogy a fiatalok felejthetetlen egyetemi éveket töltenek a két országban. A tanulmányaikból visszatért hallgatók, új barátokat szerezve kint, átélt élményeikkel gazdagíthatják a magyar–kínai kapcsolatokat, és válhatnak ennek örököseivé. 

A másik ország nyelvét és kultúráját ismerő szakemberek képzése azonban így sem tart lépést a gazdasági kapcsolatok gyors fejlődésével, így a további beruházások, közös projektek esetében az egyik szűk keresztmetszetet a másik nyelvét és kultúráját ismerő szakemberek hiánya jelenti. Ezt a problémát szükséges lenne további állami képzési és ösztöndíjprogramokkal enyhíteni.