A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja szeretettel meghívja önt a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulójára rendezett

KÍNAI ÁLOM - KÍNAI VALÓSÁG

című konferenciájára.

A konferencia előadásai a mai Kína gazdaságának, politikai életének, társadalmának, jogrendszerérének, kultúrájának, nemzetközi kapcsolatainak, illetve a magyar-kínai kapcsolatoknak egyes kérdéseivel foglalkoznak. A rendezvény arról is képet ad, hogy hol tart jelenleg a modern magyar Kína-kutatás.

A konferencia időpontja: 2014. november 22. (szombat) 9:00-15:15
Helyszín: PPKE BTK Sophianum, 1088 Budapest, Mikszáth K. tér 1. II. emelet

Az esemény Facebook linkje:

https://www.facebook.com/events/1570717286495152

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

PROGRAM

RÉSZLETES PROGRAM

TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK
John Lukacs terem

9:15–9:40 A kínai külpolitika prioritásainak legújabb módosulásai (Kusai Sándor diplomata, közgazdász, volt pekingi magyar nagykövet)

A világ második legnagyobb nemzeti potenciállal rendelkező országaként – globalizálódó és diverzifikálódó nemzeti érdekeivel és értéksemleges külpolitikai alapállásával összhangban – Kína számára a külpolitikai prioritások komplex rendszerré váltak. Megnőtt a globális és regionális kül- és biztonságpolitika szerepe, felértékelődött a külgazdasági diplomácia, a puha hatalom kiépítése és a külföldön lévő kínai természetes és jogi személyek érdekképviselete. A kínai külpolitika alapvető nemzeti érdekeit, vörös vonalait kifejező elvi-politikai követelmények tovább definiálódnak. A bilaterális kapcsolatokban vegyes szempontú prioritási rend érvényesül: (1) nagyhatalmak, (2) szomszédos államok, (3) fejlődő országok, (4) egyéb országok. A tartalmában multipoláris, formájában multilaterális új világrendhez rohamosan, de nem problémamentesen alkalmazkodik a kínai külpolitika megvalósításának eszközrendszere is.

9.40–10:05 A kínai gazdasági növekedés perspektívái (Bánhidi Ferenc közgazdász, a Nemzeti Hírközlési Hatóság volt alelnöke, az Európai Unió szakértője)

Az előadás részben az előadó által 2012–2013-ban havonta készített gazdasági hírlevél, részben az újabb adatok alapján végzett kutatások fényében értékeli a kínai gazdasági növekedés rövid- és középtávú kilátásait. Vitába száll azoknak a nemzetközi elemzőknek a véleményével, akik évek óta a kínai gazdaság összeomlását jósolják, de szinte soha nem gyakorolnak önkritikát. Ezzel kapcsolatban ismerteti a kutatók két részre szakadt táborának ellentétes érveit, és felvázolja a lehetséges jövőbeli perspektívákat.

A KÍNAI KAPCSOLAT
John Lukacs terem

10:20-10:45 A magyar (Ázsia és-) Kína-politika új értelmezése a rendszerváltást követően (Fazekas Gyula diplomata, a pekingi magyar nagykövetség volt első beosztottja)

Az 1980–1990-es évek fordulóján lezajlott regionális és világpolitikai folyamatok hatására megindult belső átalakulások ellentétes irányt vettek Magyarország és Kína társadalmi és politikai fejlődésében. A második világháborút követő évtizedekben kialakult ideológiai és rendszerközösség megszűnt. A '90-es évektől kétoldalú kapcsolatainkban napi kihívásként jelent meg – többek között – a taiwani kártya, a dalai láma, az emberi jogok és a kínai migráció problémaköre. Az előadás azokat a körülményeket kívánja bemutatni, amelyekre a magyar diplomáciának nyomkövető módon reagálnia kellett, vagy éppen proaktív módon lépett fel nemzeti érdekeink érvényesítése, valamint az új évezred első évtizedében kialakult sokrétű bilaterális kapcsolatrendszerünk, elért eredményeink megőrzése és továbbfejlesztése érdekében.

10:45-11:10 Új lehetőségek a kínai–magyar gazdasági relációban (Szunomár Ágnes közgazdász, a MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa)

A kínai–magyar gazdasági kapcsolatok ma regionális szinten is meglehetősen jók: szűkebb környezetünket tekintve, nálunk van jelenleg a legtöbb kínai tőke (megközelítőleg 3 milliárd USD), a kereskedelmi volumen – ezen belül a magyar export is – évről évre növekszik. Azonban számos kiaknázatlan lehetőség rejlik még a relációban, melyek kihasználása a jövőben mindkét ország számára előnyös lehet. Az előadás a gazdasági kapcsolatok aktuális jellemzőinek bemutatatását követően ezen kereskedelmi és befektetési lehetőségekre kívánja felhívni a figyelmet.

11:10-11:35 A kínai turizmus lehetőségei (Vértes Róbert volt pekingi turisztikai szakdiplomata)

Számtalan tanulmány, adat, vélemény, sőt már-már legenda kering a kínai turistákról, bámulatosan növekvő számukról, különleges szokásaikról, olykor hihetetlennek tűnő költekezési hajlandóságukról. Ennek ellenére meglepő, hogy hazánkban milyen kevesen profitálnak a kínai vendégek utaztatásából. Miért van ez így? Mi van a számok és a gyakran hallható közhelyek mögött? Mit tehet egy magyar vállalkozó, hogy kiaknázza a Kínából érkező vendégekben rejlő lehetőségeket? Ezekre a kérdésekre is választ ad az előadás, emellett ismerteti az aktuális trendeket, a kínai utazási szokásokat, valamint a Kínából való beutaztatáshoz szükséges alapvető jogi feltételeket.

KÖZÉPSŐ BIRODALOM
203-as terem

10:20-10:45 Meritokratikus tendenciák a kínai modernizációban (Kozjek-Gulyás Anett sinológus, a PPKE BTK Kínai Tanszékének adjunktusa)

Kínában már az ókorban jelen volt a meritokratikus szemlélet a társadalomban. A hivatalnoki pályakezdésnek a legfőbb módja a vizsgák rendszerével történő kiválasztás volt. Ma a köztisztviselők foglalkoztatásánál egyre inkább érvényesül a meritokrácia elve. Az 1980-as évek közepén megkezdődött az állami szektor reformja Kínában. Reformlépések sorozatával alakítják át az egyes területek személyzeti és felelősségi rendszerét. A köztisztviselők teljesítményelven és érdemeken alapuló értékeléséhez minden jogi szabályozási hátteret biztosítanak. Az intézmények hatékonyabb működése céljából elengedhetetlen a teljesítményelven működő értékelés és szelekció, azonban a reformok nem szándékolt következményeként az állami szektorban jövedelem és státusz szempontjából egy kevésbé egalitárius rendszer kezd kiépülni. Mennyiben biztosítja a teljesítményelvű ösztönzők rendszere a jó kormányzást, vagy válhat az ország politikai és társadalmi stabilitásának veszélyeztetőjévé?

10:45-11:10 A kínai jog kutatásának helyzete Magyarországon, különös tekintettel az 1949 és 2014 közötti időszakra (Koi Gyula jogász, a MTA TK Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa)

Az előadás az 1949 előtti előzmények, mint háttér rövid bemutatását követően a kínai jog hazai kutatásának 1949 és 2014 közötti részperiódusára összpontosít. A kínai jog intézményes kutatása országunkban sem jelenleg, sem korábban nem valósulhatott meg, így a tárgykörrel való hazai foglalkozás közel szórványosnak tekinthető még ma is. A témakört művelő kevés számú jogtudós és sinológus kutató adekvát tudományos profiljának (vonatkozó érdeklődési köreiknek) felvillantása mellett főbb vonatkozó munkáik rövid bemutatására is sor kerül. Szólni kell arról is, hogy a ritka tárgykör magyarországi kutatói közötti tudományos diskurzus mennyiben hordozza magán a kontinuitás, illetőleg a diszkontinuitás jegyeit.

11:10-11:35 „Hosszú menetelés" a jogállamba? (Kormány Attila jogász, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének tanársegéde)

Az elmúlt 30 évben Kína látványos modernizáción ment keresztül. A politikai és jogi reformok egy teljesen új állami működést honosítottak meg a régi keretrendszerben. A kínai jogi modernizáció a tradicionális kínai jog, a kontinentális jog és a szocialista jog elemeiből táplálkozik, miközben a kínai jogi kultúrától részben idegen jogintézményeket a saját képére formálja. A nyugati jogi megoldások és a jogrendszer demokratikus működése egyes elveinek inkorporálása a jogrendszerbe azonban nem vezetett el a nyugati értelemben vett jogállam és a joguralom megteremtéséhez Kínában. A kínai jogi rendszer jelenlegi állapotát tekintve megjósolhatatlan, hogy a jövőben az autoriter ázsiai modellt fogja-e követni a vezetés, vagy a hatalom lassan demokratizálódik, és elmozdul a japán vagy taiwani modell irányába.

A MÁSODIK LEGNAGYOBB
John Lukacs terem

11:50–12:15 A kínai gazdaság aktuális állapota (P. Szabó Sándor sinológus, egyetemi docens, az NKE Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ igazgatója)

A kínai gazdaság a világ második legnagyobb gazdasága, a globális gazdaság szerves része, a világgazdaság egyik motorja. Ami a kínai gazdasági életben történik, annak rendkívül komoly hatása van a világgazdaság egészére. Éppen ezért fontos figyelmet fordítani arra, hogy milyen a kínai gazdaság aktuális állapota, milyen trendek érvényesülnek, milyen folyamatok zajlanak jelenleg a föld legnépesebb országának gazdaságában. Az előadás ezekre a témakörökre fókuszál.

12:15–12:40 Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában (Csanádi Mária közgazdász, a MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos tanácsadója)

Az előadás nyomon követi a 2008-as globális válság és az azt követő élénkítő csomag hatását Kína belső migrációs folyamatára, melynek során úgy érvel, hogy a gazdasági visszaesés drámai átmeneti hatással volt a migráns munkanélküliségre. A válság regionális eloszlásában is jellegzetes volt a recenzió által érintett export part menti koncentrációja következtében, amely meghatározta az addigi migráció irányát. Az élénkítő csomag térbeli prioritásai felerősítették a válság okozta eláramlást a part menti területekről a közép és nyugati területek felé. Ennek következtében a migránsok részben közelebb kerültek eredeti lakhelyük térségéhez, s azon belül növekvő mértékben saját tartományukon belül mozogtak. A prioritások nemcsak térben változtatták meg az addigi áramlási irányokat, hanem ágazatok szerint is: a feldolgozóiparból az építőiparba. Az áramlási irányok dinamikájában tartós és ideiglenes vonásokat is felfedezhettünk, ahogy a migránsok alkalmazkodtak az élénkítő csomag prioritásaihoz és az azok okozta reakciókhoz.

12:40–13:05 Polarizáló beruházások és változó gazdasági térszerkezet az átmenet Kínájában (Gyuris Ferenc geográfus, az ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszékének tanársegéde)

A Kínai Népköztársaság a nyitási politika kezdete óta jelentős gazdasági változásokon ment keresztül, ezek azonban az ország különböző területeit eltérő módon érintették. Előadásunk legfőbb célja a kínai gazdasági térszerkezet dinamikájának bemutatása, különös tekintettel a reformidőszak átrendeződéseire. Továbbá célunk annak feltárása, hogy a belföldi és külföldi magánberuházások mennyiben hatnak a területi polarizáció irányába, valamint hogy az állami beruházások elosztásában érvényesül-e a területi egyenlőtlenségek csökkentésének szándéka. A gazdaságföldrajzi elemzés módszereire támaszkodó előadásunkban az átmenet egészének vizsgálatán belül kiemelt figyelmet szentelünk az aktuális gazdasági válság idején tapasztalható, sok tekintetben újszerű tendenciáknak.

TUS ÉS ECSET
203-as terem

11:50-12:15 Kínai művészettörténeti és régészeti kutatások Magyarországon (Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója)

Sajátos helyet foglal el a hazai Kelet-kutatásban a kínai művészeti és régészeti gyűjtemények vizsgálata. Kínai tárgyak a 19. század utolsó harmada óta folyamatosan jelen vannak a magyarországi közgyűjteményekben, s több magyar múzeum alapításának törzsanyagai voltak, ugyanakkor máig számos alapkutatás nem történt meg, s a sinológiai kutatások között is csekély jelentőségűnek számít e terület művelése. Az előadás a kutatástörténet rövid áttekintése és főbb korszakainak, reprezentánsainak bemutatása után a mai kutatási helyzetképet szeretné felvázolni. Milyen intézményi háttér jellemzi e területet? Milyen kutatási irányok figyelhetők meg ma, s milyen irányban jelölhetők ki a további feladatok? Végül, de nem utolsó sorban azt a kérdést vizsgáljuk meg, hogy a kínai kulturális kapcsolatok rendszerébe kapcsolva miként működnek vagy nem működnek a kínai–magyar művészeti kapcsolatok.

12:15-12:40 Bevezetés a kortárs kínai képzőművészetbe (Nagy Mercédesz bölcsész, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet doktorandusza)

Peking napjainkra a világ egyik legfontosabb képzőművészeti centruma lett, holott társadalmi-gazdasági berendezkedése, megjelenése erősen eltér a nyugati hagyomány művészközpont-felfogásától. Az előadás a kulturális forradalom utáni nyitás korszakában ébredező modern kínai képzőművészettől, a hetvenes-nyolcvanas évek avantgárd csoportjaitól kezdve, a "„politikai pop" és „cinikus realizmus" világ- és kasszasikert elért alkotóin keresztül, az idei Velencei Biennále kiállítóiig igyekszik betekintést nyújtani a politikai, gazdasági, diplomáciai és nem utolsó sorban esztétikai jelentőségű kínai kortárs művészeti szcénába.

12:40-13:05 Modernség és hagyományok a kortárs kínai lírában: Zhai Yongming (Csibra Zsuzsanna sinológus, a PPKE BTK Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa)

A klasszikus kínai költeményeket a kínai irodalmi szöveghagyomány legnagyobb presztízsű műveiként tartjuk számon. A mai kínai kultúra iránt érdeklődők a legkülönbözőbb, jórészt idegen nyelvű forrásokból tájékozódhatnak a kínai irodalomról, fordításokat olvashatnak a kortárs irodalom és költészet köréből, magyar nyelven azonban ez idáig csak egy ismertető tanulmány jelent meg e témában. Az előadás a kortárs kínai költészet nemzetközileg ismert és hazájában is nagyra becsült alkotói közül Zhai Yongming költőnő munkásságának klasszikus hagyományokra építő modern tendenciáiba igyekszik betekintést nyújtani.

IDŐ ÉS ERŐ
John Lukacs terem

14:00-14:25 A kizökkent idő (Juhász Ottó nyugalmazott diplomata, Kína-kutató, volt pekingi magyar nagykövet)

Az előadás a modern Kínát a hagyományos kínai gondolkodás tükrében vizsgálja. Az újkorig uralkodó hagyományos kínai időszemlélettel foglalkozik és feltárja annak szükségszerűségét, hogy azt a modernizáció követelményeihez igazítsuk. Ez az igény különösen érvényes a globalizált ámokfutás idején. A megközelítés alapvető kérdése: mennyi marad meg az eredetiből? Mennyi marad meg a hagyományos kínai gondolkodásból és időszemléletből a modern, globalizált világ kihívásainak idején?

14:25-14:50 A kínai össznemzeti erő kutatásának helyzete Magyarországon (Rácz Lajos főiskolai magántanár, Kína-kutató, volt pekingi katonai attasé)

Az előadás ismerteti a CNP mint komplex társadalomtudományi kategória fogalmát, elméleti, módszertani és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit a nemzetközi és a stratégiai tanulmányok, valamint a külpolitika-elemzés és a modern sinológia területén. Kitér az ezzel kapcsolatos kutatások nemzetközi (amerikai és kínai), valamint hazai történetére, intézményeire, eseményeire, és vázlatosan felsorolja a témában született magyar nyelvű publikációkat, illetve összefoglalja az új tudományos eredményeket. Rámutat, hogy a „soft power" kutatásának előtérbe kerülése a CNP-vel kapcsolatos fejleményekből indult ki, és elsősorban Kína feltörekvő hatalommá válásával, mindenoldalú nemzetközi (azon belül kulturális) befolyásának növekedésével áll összefüggésben. Felvázol néhány olyan újszerű, a társadalomtudományok eredményeit hasznosító problémakört, amelyek új kutatási irányoknak nyithatnak teret.

14:50-15:15 A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján (Klemensits Péter történész, a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa)

Kína növekvő világpolitikai súlyát katonai potenciálja is alátámasztja. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg – az ország egészéhez hasonlóan – jelentős reformokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben, melynek eredményeként az állam ma egy korszerű, ütőképes haderővel rendelkezik. A reformoknak és a haditechnikai modernizációnak köszönhetően Kína katonai ereje mára a világ élvonalába tartozik, a fejlődés pedig felgyorsulni látszik. A külföldi beszerzések mellett a saját hadiipar fejlesztései is meghatározóak, hozzájárulva az óriási haderő 21. századi követelményeknek megfelelő modernizálásához.

MINDEN AZ ÉG ALATT
203-as terem

14:00-14:25 Kína és az eurázsiai libikóka (Szentesi Ambrus Gábor makroelemző, Sphaera Investments)

Kína földrajzilag természetes, történelmileg hagyományos gazdasági akciórádiusza a tágabb értelemben vett Eurázsia. Ahhoz, hogy a számára elementárisan fontos térséget Peking egységes gazdasági térségként tudja kezelni, erőforrásait saját, nagyrészt belső problémái által meghatározott céljaira csatornázni, szüksége van befolyási övezetek kialakítására; illetve az erőforrások – technológia (EU, Japán, Dél-Korea), energiahordozók, nyersanyagok (Oroszország, Közép-Ázsia, Kaszpi-medence, Öböl), humán tőke (India) és a piacok (az egész térség) – körül kialakult erőterek közötti kapcsolatok, összeköttetések megteremtésére és ellenőrzésére. Az előadás áttekintést kíván adni Kína feltételezett geostratégiájáról, amelynek sikeressége meghatározhatja Brzezinski eurázsiai „sakkjátszmáját".

14:25-14:50 Kína tengeri ambíciói (Rónaháti Cecilia orientalista, történész, a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa)

Az előadás alapvetően történeti megközelítésben foglalkozik Kína tengeri ambícióival, de felhasználja a biztonságpolitikai megközelítés gondolatmenetét is a hatalom dimenzióiról. Bemutatja, hogy Kína történetétől nem idegen, hogy egyszerre szerepeljen szárazföldi és tengeri hatalomként, kitér a délkelet-ázsiai országokkal való hagyományos kínai kapcsolatokra, azok eredetére és újbóli virágzására. A tengeri hatalom fogalmát nem egyszerűen katonai, hanem inkább gazdasági, politikai kérdésként értelmezve vizsgálja meg a kínai szerepvállalás jelentőségét a délkelet-ázsiai térség tengerein.

14:50-15:15 Kína és a szíriai válság (Krajcsír Lukács nemzetközi kapcsolatok elemző)

Kína már a kezdettől fogva támogatta Bassár el-Aszadot, és – Oroszországgal egyetemben – megakadályozott mindenféle Szíriát bíráló ENSZ határozattervezetet, vagy az arab ország ellen irányuló szankciót. Az előadás célja, hogy bemutassa mindazokat az indokokat és tényezőket, amelyek miatt Peking kiállt Damaszkusz mellett, valamint hogy elemezze a szíriai eseményekre adott különféle kínai reakciókat. Ezenfelül kitér arra is, hogy a szélsőséges iszlamista és terrorista csoportok terjeszkedésével, hogyan változott meg Szíria szerepe a kínai külpolitikában: a kínai állampolgárságú dzsihadisták megjelenésével ugyanis – ami korábban Peking szempontjából egy másodrangú külpolitikai kérdésnek számított – hirtelen komoly biztonságpolitikai tényezővé nőtte ki magát.