Ezen a héten a kínai elnök látogatása, illetve a diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulója kapcsán a közbeszédben rengeteg szó esik a magyar–kínai kapcsolatokról. Mivel a PPKE BTK Kínai Tanszéke aktív szerepet játszik e kapcsolatok építésében – szakemberek képzésével, kulturális és oktatási programok szervezésével, ösztöndíjlehetőségek közvetítésével, a kínai követséggel, a Kínai Kulturális Központtal és a Konfuciusz Intézetekkel való kapcsolattartással –, érdemes felvázolni e kapcsolatok helyzetét, hiszen ezek alapvetően meghatározzák diákjaink elhelyezkedési lehetőségeit. Az alábbiakban Buzna Viktornak, a Magyar Külügyi Intézet kutatójának írását közöljük, amely egy hosszabb összefoglaló része.
Magyarország és Kína kapcsolatának rohamos fejlődését a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülése szemlélteti a legjobban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára emelkedett: a 2014-ben mért, 3,024 milliárd eurós kereskedelem 2023-ban már 9,370 milliárd euró volt.
A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség összeállítása szerint hazánk kiemelkedő exportcikkei a minőségi élelmiszeripari termékek, ezen belül is borexportunk jelentős. Kivitelünket továbbá orvostechnikai eszközök, gyógyszeripari termékek, különböző életmódjavító és készségfejlesztő szolgáltatások, víz- és talajjavítási technológiák, valamint iparfejlesztési területekben használt, high-tech szolgáltatások adják.
A Kínával épülő kereskedelmi kapcsolatok adatai ugyanakkor jelentős deficitet mutatnak. Tíz évvel ezelőtt 2, 222 milliárd euróval nagyobb értékben importáltunk keleti partnerünktől, ez az összeg 2023-ban 7, 732 milliárd euró volt. Ennek oka részben a kínai piacra lépést nehezítő bürokrácia, amit a kulturális különbségek, nyelvi nehézségek bonyolítanak. Előfordulnak a két ország gazdaságának méretéből adódó problémák, a kínai fél által támasztott hosszú távú, nagy mennyiségű áruigény kihívást okozhat a magyar beszállító számára.
A kereskedelmi deficit ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság nem profitál a jelentősen növekvő kínai importból. Magyarország kivitele folyamatos növekedés mellett tavaly 16 százalékkal megugrott, ezzel történelmi eredményt ért el. Vezető exportcikkeink a gépgyártásból eredő autók, autóalkatrészek, illetve elektronikai termékek, melyek globális termelési láncok rész- vagy végeredményei. Kína egyre jelentősebb szerepet játszik ezekben a globális értékláncokban, ezáltal a Magyarországra irányuló kínai export jelentős része a kivitelre került termékekben jelenik meg. Ez egy nemzetközi gazdasági trend következménye, aminek következtében a hagyományos, országok közötti közvetlen kereskedelmet felváltja a globális értékláncokban megjelenő áru- és szolgáltatáscsere. Ebből következik, hogy – miként a Külgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont elemzésében rámutat –, bár a magyar külkereskedelemben az Európai Unió, azon belül is Németország s legfontosabb szereplő, egyre jelentősebb a Kínát is magába foglaló globális értékláncok szerepe.
Az OECD adata szerint a hagyományos, közvetlen kereskedelem a teljes nemzetközi kereskedelemnek már csak 30 százalékát teszi ki, miközben az értékláncokban realizálódik a kereskedelem 70 százaléka. A párizsi központú szervezet szerint ezért a sikernek legalább annyira feltétele a jóminőségű import, mint a kiegyensúlyozott kereskedelmi mérleg. Javaslatuk szerint a kereskedelmi stratégiaalkotáskor a termelési lánc összes hozzáadott értékét, s nem a nemzeti hozzáadott értéket kell lesősorban figyelembe venni, ezeken a termelési láncokon keresztül ugyanis a nemzeti gazdaságok jelentős piaci előnyre tehetnek szert.
Mindez jelentősen növeli a nemzetgazdaságok egymásrautaltságát, amit nyugati országok biztonsági kockázatként értékelnek. Ezért a nemzetközi kereskedelemben kibontakozó trend hozzájárul azokhoz az úgynevezett decoupling és derisking stratégiákhoz, melyek az értékláncok politikai alapú átszervezését, a kompetitív szereplők, mindenekelőtt Kína elszigetelését célozzák. Ezért a nemzetközi gazdaságban kibontakozó trend egyúttal a magyar kormány külpolitikai alapvetése, a konnektivitás mögötti logikát is segít értelmezni. Ahogyan a Kínával alakuló kereskedelmünk rámutat, Magyarország a globális értékláncok megtartásában érdekelt. A nemzetközi kereskedelemben zajló szerkezetei átalakulás biztosítja a magyar gazdaság számára, hogy hosszú távon jobb pozíciókat szerezzen, miközben a piaci trend megállítását célzó, mesterséges politikai beavatkozás ezt a lehetőséget fenyegeti.
