Ezen a héten a kínai elnök látogatása, illetve a diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulója kapcsán a közbeszédben rengeteg szó esik majd a magyar–kínai kapcsolatokról. Mivel a PPKE BTK Kínai Tanszéke aktív szerepet játszik e kapcsolatok építésében – szakemberek képzésével, kulturális és oktatási programok szervezésével, ösztöndíjlehetőségek közvetítésével, a kínai követséggel, a Kínai Kulturális Központtal és a Konfuciusz Intézetekkel való kapcsolattartással –, érdemes felvázolni e kapcsolatok helyzetét, hiszen ezek alapvetően meghatározzák diákjaink elhelyezkedési lehetőségeit. Az alábbiakban Tasnádi Zsombor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársának írását közöljük. A szerző a Pázmány nemzetközi tanulmányok alapszakán és Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszakán végzett, s a napokban jelent meg terjedelmes elemzése a magyar-kínai kapcsolatokról az Oeconomus honlapján.
A kínai-magyar turisztikai kapcsolatok
A turizmus a magyar-kínai kapcsolatok egyik legperspektivikusabb területe. Természetesen a Kínába irányuló magyar turizmusnak erőteljes korlátokat szab hazánk lakosságának létszáma, de a Kínából Magyarországra érkező turisták számának felső határa a csillagos ég. A kínai nemzetközi turizmus új jelenség, egy-két évtizede még alig létezett, ezért a növekedési folyamatnak csak az elején járunk. Az biztos, hogy belátható időn belül a kínai turizmus számos munkahelyet fog teremteni kínaiul beszélő magyar szakemberek számára.
2002-ben készült először statisztika a hazánkba érkező kínai turisták létszámáról, ez akkor 12 ezer főt tett ki. 2010-ig számuk 40-50 ezerre emelkedett. Az igazi felívelés azonban ekkortól vette kezdetét. Mára nagyot fordult a világ, és több százmilliós nagyságrendű kiutazójával Kína a világ legnagyobb küldőpiacává vált, ezért kiemelten fontos a magyar turizmus számára is. 2015-től kezdődően újraindult a közvetlen légi összeköttetés Peking és Budapest között. Ennek köszönhetően a következő években drámaian megnőtt a hazánkba érkező kínai turisták száma. 2015 és 2019 között a kínai vendégek száma hazánkban 122%-kal, vendégéjszakáik száma pedig 105%-kal nőtt.
A Covid19-járvány előtti utolsó rendes évben mintegy 280 ezer kínai turista érkezett hazánkba, így Kína helye stabillá vált a tíz legfontosabb küldőország között. A kelet-ázsiai ország 2019-ben Magyarország nyolcadik, Budapest kilencedik legfontosabb küldőpiaca volt a vendégéjszakák száma alapján. Budapest bekerült a kínai turisták 10 legnépszerűbb európai városa közé.
A pandémia, ami a gyakorlatban Kína hároméves (2020-2022) teljes bezárkózásával járt, drasztikusan visszavetette a kiutazó turizmust is. A helyzet csak 2023-ban kezdett rendeződni, de a helyreállás lassú volt, hiszen a repülőjáratok újraindítása, a turizmus intézményrendszerének újjászervezése hosszú időt vett igénybe. A járvány után 2023 áprilisában érkezett az első szervezett kínai turistacsoport Magyarországra. 2024-ben még várhatóan nem fogjuk elérni a Covid előtti számokat, de a trend biztató: A vendégéjszakák számában már most meghaladtuk a 2019-es szintet, s biztosra vehető, hogy a kínai turisták számát tekintve is hamarosan elérjük a pandémia előtti látogatószámot.
A járvány lecsengése után a két fél ösztönző intézkedéseket tett a két ország közötti turizmus újbóli fellendítése érdekében. 2024 márciusában Kína eltörölte a Magyarországra érvényes vízumkényszert, amely igen költséges és túlbürokratizált volt. Ezután a magyarok 15 napig tartózkodhatnak majd az országban. Ezt a magyar fél is viszonozta egy öt évre szóló, többszöri belépésre jogosító üzleti vízum bevezetésével, amelyet azoknak a kínai üzletembereknek szánnak, akik befektetni szeretnének hazánkban. Kínálati oldalon is komoly előrelépés történt, ugyanis egyre több kínai város érhető el közvetlen repülőjárattal Budapestről. A már említett Peking mellett 2019-től Sanghaj és Chongqing, 2020-tól Xi’an és Chengdu (mindezeket a pandémia alatt felfüggesztették vagy ritkították), 2023-tól Ningbo, 2024-től pedig már Shenzhen és Guangzhou is elérhető közvetlen járattal. Ezzel idén nyártól már 7 kínai város, összesen heti 20 közvetlen repülőjárattal érhető majd el. Ez másfélszer több, mint a Covid előtt volt, továbbá ez a szám kiemelkedő a közép-európai régió repterei között is.
Kína az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai piac – évente 200 millió kiutazásra kerül sor –, és a kínai turisták számára Magyarország egyre vonzóbb célponttá vált az elmúlt években. Budapest, a történelmi városok, mint Pécs és Eger, valamint a termálfürdők különösen népszerűek a kínai látogatók körében. Magyarország kiérdemelte a Minőségi Desztináció arany fokozatát az egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő utazási magazin, a National Geographic Traveler kínai kiadásától. A hasonlóképpen népszerű nemzetközi Voyage Magazine Kínában megjelenő verziója az Év új feltörekvő desztinációjának választotta országunkat.
