Bizzer István, tanszékünk oktatója publikálta tanulmányát Sztehlo Lily üvegablakművészetéről a Holnap Kiadó könyvében, amely Az építészet mesterei sorozatban jelent meg.
A HOLNAP Kiadó ÁRKAY – Egy magyar építész-és művészdinasztia címmel egy magyar művészcsalád három generációjának öt tagját mutatja be, akiknek egymással öszszefonódó alkotótevékenysége közel egy évszázadot fog át az 1870-es évektől az 1960-as évtizedig. Közülük Kallina Mór, Árkay Aladár és Árkay Bertalan építészek voltak, s a másik két családtag is az építészethez kapcsolódó művészeti ágban alkotott: Árkay Sándor műlakatosként, Árkayné Sztehlo Lily pedig üvegablak-tervezőként.
Az 1868-ban született Árkay Aladár, aki húszévesen az apja, Árkay Sándor műhelyében készülő lakatosmunkákhoz rajzolt terveket, egy évtizeddel később pedig apósa, Kallina Mór tervezőtársaként már olyan jelentős historizáló középületeken dolgozott, mint a budai Várban állt Honvéd Főparancsnokság vagy Budai Vigadó, legkarakteresebb művei az első világháború előtti évekből származó késő szecessziós alkotások: a Városligeti fasori református templom, valamint a Bírák és Ügyészek kis-svábhegyi telepének változatos kiképzésű családi házai.
Az 1920-as évek végén Árkay Aladár fia, Bertalan és annak felesége, Sztehlo Lily közreműködésével már a modern katolikus egyházművészet emblematikus magyarországi műveit alkotta meg: a győr-gyárvárosi és a városmajori plébániatemplomot. Árkay Bertalan nemcsak a húszas–harmincas évek egyik legfoglalkoztatottabb modern családiház-tervezője, de az ötvenes–hatvanas évek kevéssé ismert templomépítészetének is legtermékenyebb mestere volt.
A kötet eddig javarészt publikálatlan illusztrációs anyagának többsége az Árkay család gazdag terv- és fényképhagyatékából került ki. Szerzők: Benárd Aurél, Bizzer István, Csáki Tamás, Gergely Katalin, Lantos Edit, Pandur Ildikó, Papp Gábor György.
