Az 1867 és 1918 közötti magyar nemzetiségi politika megítélése mindmáig ellentmondásos. Egyesek szerint a budapesti kormányzatok által követett irányvonal méltányos, még a korabeli európai gyakorlattal összevetésben is toleráns volt, mások viszont inkább úgy vélekednek, hogy erőszakosnak és elnyomónak tekinthető, ezért nem meglepő módon a soknemzetiségű állam összeomlásához vezetett. Az eltérő értelmezések magyarázatára és ütköztetésére a Mathias Corvinus Collegium február 5-én vitaestet szervezett, ahol tanszékünk oktatója, Tarján Tamás Köő Artúrral, a Magyarságkutató Intézet munkatársával vitázott. A beszélgetést Szarka László, a komáromi Selye János Egyetem tanára moderálta.

A másfél órás vita során a felek beszéltek az 1848–49-es szabadságharc idején fellángoló magyar–nemzetiségi konfliktusról (amit polgárháborúnak is tekinthetünk), az 1860-as évek elejétől folytatott tárgyalásokról, az 1868-as nemzetiségi törvényről, a dualizmus korának magyar oktatáspolitikájáról, valamint a magyarországi kisebbségek politikai törekvéseiről.

A rendezvény képeit Gyurkovits Tamás fotográfus (MCC) készítette.