Nádai Miklós

2023.04.13.

1942-ben születtem. 80 éves múltam. A középiskolát technikumban végeztem, ami jó szakmai alapot adott, de humán tárgyakból idegen nyelv, irodalom, gyenge volt. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán tanultam tovább.  1966-ban végeztem. Az egyetemen kiváló előadók és tanárok voltak, akiktől a szakmán kívül is sokat tanultam, és erősen hatottak rám a többségében gimnáziumokból érkezett évfolyamtársak.

Az egyetem után a Ganz Gépgyárban a vízgéptervezésén kezdtem dolgozni és onnan mentem 2015-ben nyugdíjba. Vezetőim közül többen óraadók voltak a BME-n, illetve a Miskolci Egyetemen.

Az első munkám egy speciális gumibélésű szivattyú tervezése volt. Ezt a fejlesztési célt valahol kitalálták és szerették volna minél hamarabb anyagban, gépben, látni.  Az ott dolgozó tapasztalt régi kollegáknak meg voltak a saját feladataik. Így ezt a feladatot rám, egy kezdőre, bízták. Meg vannak a célok, oldjam meg a feladatot. Mindent megtettem, amit előírtak. Teljesítettem a kiírásokat, amelyek alapvető hibája volt, hogy egy elképzelt méretsor legnagyobb tagját kellett megtervezni és legyártani. A prototípus elkészült, a gép működött, de egy szörnyeteg lett. Rengeteg pénzbe került, pl. a gumisütő szerszám, és csak egy, a kísérleti darab, készült belőle. Ebből az esetből nagyon sokat tanultam!   

Későbbi munkáimért tervezőként három alkalommal vállalati külön díjat kaptam.

A szakmán kívül is rengeteg dolog érdekelt, ami elérhető volt olvastam. Érdekeltek az emberek, figyeltem a szakmáról és a világról adott véleményükre. A kollegákkal részt vettem hétvégi gyalogtúrákon. Később a Természetjáróknál túravezető is lettem.

Korábban járt-e ismeretterjesztő előadás-sorozatokra?
Igen. A TIT előadásaira. József Attila Szabadegyetem művészettörténet, földrajz, előadásaira.

Mióta vesz részt a PSZE kurzusain?
2015 óta.

Hogyan találkozott a PSZE-vel és miért választotta?
Valahol, talán a Józsefváros c. helyi lapban találtam egy hírt erről, és volt kollegám, aki a Pázmány középiskolájában tanult.

A PSZE keretében mely tudományág kurzusain vesz/vett részt?
Történelem, irodalom, művészettörténet, filozófia, speciális területek pl. Dél-Kelet-Ázsia.

A fenti kurzusokon érintett tudományterületek a tartós érdeklődési körébe tartoznak, vagy az utóbbi időben figyelt fel rájuk?
Mindig érdekelt a történelem, a művészet, a filozófia és a technika.
Az egyetemen kötelező tárgy volt a „Tud-Szoc”. Filozófia, Politikai gazdaságtan. Szigorlatozni is kellett belőle. Érdekes világ volt. Az előadók többsége az akkori elvárásoknak megfelelően előadta, ami kötelező volt, de voltak olyanok, akik az óraközi szünetekben folytatott beszélgetések során feltett kérdésekre világosabban fogalmaztak, sőt a nyugaton kiadott, nem marxista szerzők számozott példányú fordításait is olvashatóvá tették.   
A BME-n amikor alkalom volt rá, néhányan belógtunk az építészkar művészettörténeti előadásaira, Róma, Firenze Párizs, amit Pogány Frigyes adott elő.
Könyvtárba jártam és amikor időm engedte, olvastam.
Nagy hatással voltak rám a körülöttem élő ismerősöktől, rokonoktól hallott történetek. Volt közöttük az egykori Pulai haditengerészeti támaszponton dolgozó K.u.K műszaki tiszt, a Koreai háborúban a magyar Kórház ellátását szolgáló műszaki, utánszállító, a Mávag mozdonyait átadó gépész.
Volt egy sokkal idősebb bátyám, féltestvérem, aki már külön élt tőlünk. Remekül rajzolt, festett, nagyon szerette a japán művészetet. Ha jött, gyakran elvitt múzeumba, vagy kiállításra.

Ki tud-e emelni néhány előadás-témát vagy előadót, amelyek/akik különösen emlékezetesek maradtak?
Kőszeghy Miklós, ókortörténet
Botos Máté, francia forradalom
Czakó István, filozófia
Nyirkos Tamás, politológia
Szombath Péter, filozófia
Bencze Ágnes, Római video
Földváry Kinga, angol irodalom
Pataki Elvira, irodalom
Rozsnyai József, művészettörténet

Mit jelent Önnek idősebb korában a tanulás, a magas szintű, rendszerezett ismeretszerzés?
Alapvetően azt, hogy az ember ne csak nézzen, hanem lásson is, és amit lát értse is.

Fontos-e Önnek, hogy kortárs közösségben művelődhet?
A kortárs közösségnek vannak előnyei. A résztvevők többségének vannak tapasztalatai, és van mihez kötni a hallottakat. Lehet, hogy a fiataloknál ez hiányzik. Ők itt, és most szeretnének választ kapni arra, ami őket belülről feszíti.

Milyen képe alakult ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, - közelebb került-e Önhöz a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karunk?
Nagyon jó véleményem van az Egyetemről. Elkötelezett a tudás mellett, és nyitott. Nincsenek rossz kérdések, de vannak tovább gondolásra alkalmas jó válaszok.

Ajánlotta már ismerőseinek, barátainak a PSZE programjait? Bíztatná a környezetében élő fiatalokat, hogy a mi egyetemünkre jelentkezzenek?
Igen, ajánlottam ismerősöknek a PSZE programjait. Volt, aki jelentkezett, és járt, és van, aki most is jár. Ha van olyan a beszélgetés, ahol az itt hallottak válaszként jönnek elő, mindig elmondom, hogy hol hallottam, és mire alapozom a véleményemet. Pro és kontra.
A fiatalok pályaválasztása nehezebb dolog. Feltétlenül bíztatnám őket, bár kívülálló vagyok, mert sosem dolgoztam ilyen területen.

Események

04.
2024. máj.
BTK
Alkalmassági vizsgára felkészítő tanfolyam
Iohanneum
08.
2024. máj.
BTK
Mit nézel? – Filmklub a Nemzeti Filmintézettel
Danubianum 415
09.
2024. máj.
BTK
KomMédia Tábor '24
Badacsonytördemic-Lábdihegy
09.
2024. máj.
BTK
A hatalomról és az államról alkotott orosz elképzelések a folyamatosság és változás dimenziójában, és Nagy Péter uralkodásának jelentősége
Danubianum 522
09.
2024. máj.
BTK
THK Előadás sorozat II - Zsoldos Attila - Séta az ország közepén...
Danubianum F007
10.
2024. máj.
BTK
Kazinczy Ferenc Szép Magyar Beszéd verseny
Iohanneum
További események
szechenyi-img-alt