Tavaly decemberben államközi megállapodás jött létre az örmény-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Mint ismert, Örményország 2012-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait hazánkkal, miután Magyarország átadta az ún. „baltás gyilkost” Azerbajdzsánnak, aki Budapesten gyilkolt meg egy örmény katonát álmában. Több mint egy évtized elmúltával a diplomáciai kapcsolatok helyreállításán túl új lehetőségek nyílnak a kereskedelmi, kulturális, oktatási és turisztikai együttműködések előtt is. Ez a fordulat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szempontjából azért rendkívül fontos, mert a közép-európai régióban egyedül itt működik Armenológiai Tanszék, amely a két állam közötti hűvös viszony idején a kapcsolatok egyedüli hivatalos fórumát jelentette, így a tudománydiplomáciai siker elvitathatatlan.
A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének apropóján a Matthias Corvinus Collegium nemrég kerekasztal-beszélgetést rendezett, amelyen a meghívott beszélgetőpartnerek Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Üldözött Keresztényeket Segítő Programokért Felelős Államtitkárság vezetője, valamint Kovács Bálint egyetemi docens, a PPKE BTK Armenológiai Tanszékének vezetője voltak.
A nagy érdeklődés mellett megrendezett eseményen a beszélgetőpartnerek elsőként áttekintették a magyarországi örmények történetét, kiemelve azt, hogy az örménység Magyarországon nemzetiségként ma is jelen van és ez fontos kapcsolódási pont a két ország között. Kovács Bálint kiemelte, hogy a két ország a Szovjetunió és a kommunizmus összeomlása után létesített diplomáciai kapcsolatot egymással, amely – önálló külképviselet híján – a bécsi örmény és a tbiliszi magyar nagykövetségeken keresztül működött. A bilaterális kapcsolatok színterét pedig elsősorban különböző parlamenti és kormányzati delegációk kölcsönös látogatása jelentette. Kiemelte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 2011-es örményországi látogatását, amelynek során az örmény genocídium emlékművénél fát is ültetett a házelnök.
Kiállítással a megbékélésért
Azbej Tristan a két ország közötti, egy évtizedig tartó elhidegülés idejét úgy jellemezte, hogy az alatt is voltak olyan események mindkét oldalon, amelyek afelé mutattak, hogy a megbékélésnek egyszer el kell jönnie. Ebben nagy szerepe volt és van az üldözött keresztényeket megsegítő államtitkárságnak. A politikus elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum 2018-ban megnyílt, Kereszt-tűzben című, a keresztényüldözésről szóló tárlatának számos darabját az államtitkárság szolgáltatta. Ezek között az egyik első olyan tárgy, amit az üldözött keresztény közösségektől kaptak ajándékba, éppen a szíriai örmény keresztény közösségtől származott. Ez egy szentségtartó volt, amelyet az Iszlám Állam terroristái meggyaláztak, megrongáltak. A tárlat többek között Münchenben, Rómában és New York-ban is bemutatkozott, és jelentős hatást gyakorolt abban a tekintetben, hogy a keresztényüldözés jelensége nagyobb figyelmet kapjon.
Kovács Bálint elmondta, az örményekben ellenérzés alakult ki a magyarokkal szemben az úgynevezett „baltás ügy” következtében, éppen ezért nem volt egyszerű a kapcsolatok újrafelvétele. Mint rámutatott, több kiállítást is szerveztek 2012 után, így az erdélyi örmény kultúrát bemutató kiállítást a Budapest Történeti Múzeumban 2013-ban. De az örmény genocídium száz éves évfordulójára az OSZK-ban 2015-ben megszervezett tárlat is fontos lépés volt. Olyan áttörő eredményt mégsem sikerült velük elérni, amely a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételéhez vezetett volna. A tanszékvezető elmondta, hogy a Pázmányról több tanulmányi látogatást is tettek Örményországba és Hegyi-Karabahba, így az egyetemmel szemben megvolt egy alapvetően pozitív hozzáállás Jerevánban. Ilyen körülmények között alakult meg az önálló örmény tanszék 2016-ban a Pázmányon, a hiányzó diplomáciai kapcsolatok ellenére egy nagyon fontos tudománydiplomáciai fórum, kapocs jöhetett létre a két ország között. Kovács Bálint elmondta, hogy a jereváni partneregyetemmel való kapcsolat felvételekor az örmény fél külön dokumentumot kért arra vonatkozólag a Pázmánytól, hogy az egyetem nemcsak katolikus, de hogy alapítását a Katolikus Nevelés Kongregációja – tulajdonképpen a Vatikán szavatolja. A vatikáni-örmény kapcsolatok ugyanis egyre erősödtek és erősödnek – Ferenc pápa 2016 júniusában Örményországban járt – ebben a helyzetben tehát rendkívül pozitív együttható volt a Pázmány katolikus mivolta, amely olyan erős alapot jelentett, amelyre a bilaterális kapcsolatok szoros együttműködésben az államtitkársággal később támaszkodni tudtak. Külön kiemelendő Erdő Péter bíboros úrnak a támogatása, aki mind a magyar-örmény kapcsolatokat, mind az Armenológiai Tanszék ügyét kiemelt figyelemmel kíséri, valamint Budapesten örmény rítusú katolikus plébániai is működik – összegzett az egyetemi oktató.
Vallás- és tudománydiplomácia kéz a kézben
Azbej Tristan a vallásdiplomáciát említette mint azt a tevékenységet, amit az elhidegülés tíz éve alatt az államtitkárság az örmény-magyar kapcsolatok irányában folytatott. Itt emelte ki, hogy Szíriában a magyar kormány segítségével építettek újjá egy, az örmény apostoli egyház által működtetett, a harcokban lerombolt iskolát, de a például a libanoni örmény egyházzal is együttműködnek a humanitárius válság enyhítése érdekében. Szoros a kapcsolat az örmény katolikus egyházzal is: nemrégiben Rafael Péter Minászján libanoni örmény katolikus pátriárka járt Budapesten aki megáldotta az örmény katolikus közösség új kulturális és oktatási célú helyiségeit a lelkészség budapesti, Orlay utcai épületében, amelyet a Hungary Helps támogatásával újítottak fel.
A tudomány- és vallásdiplomáciával előkészített államközi kapcsolatokban a legjelentősebb előrelépést 2021-ben Semjén Zsolt kormányfőhelyettes örményországi látogatása jelentette – emelte ki Kovács Bálint.
A látogatás eredményeként pedig Magyarország miniszterelnöke személyesen járt közben Azerbajdzsán elnökénél, hogy a 2021-es háború után hadifogságba került örmény katonák közül az ország szabadon engedjen néhányat. Ezt a feladatot Magyarország 2022 végén, a karácsony utáni napokban teljesítette. A hadifoglyok visszaszállítása az örmény karácsony – január 6. – előtti napokban történt, így különösen is megható pillanatoknak lehettünk szemtanúi a Jerevánba való landolás után. Ugyanezen a napon érkezett 100 ezer adag AstraZeneca koronavírus elleni vakcina Örményorszába szintén Magyarország adományaként. Ez tekinthető a diplomáciai kapcsolatok tavaly decemberi helyreállítása közvetlen előzményének, amely Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak köszönhető – hangsúlyozta Azbej Trisztán.
Az államtitkárság által képviselt egyházdiplomácia és a Pázmány által képviselt tudománydiplomácia így gyakorlatilag egymást támogatták. A beszélgetésen mindkét fél kifejezte reményét, hogy a két ország közötti helyzet normalizálódásával megerősödhetnek, kibővülhetnek a kétoldalú kapcsolatok, a kereskedelem, a légi közlekedés mellett különös tekintettel a kulturális és oktatási szempontokra is.
Azbej Trisztán hozzáfűzte, hogy az Ösztöndíj Keresztény Fiataloknak program keretében minden évben számos örmény fiatal folytathat a Pázmányon angol nyelvű tanulmányokat, amely hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy nálunk tapasztalatokat szerezve hazatérjenek hazájukba és közösségeikben tevékeny szerepet tudjanak vállalni. Kovács Bálint kiemelte, hogy Magyarországon a XIX. század óta nagy álom volt egy armenológiai tanszék létrehozása, és ez 2016-ban végre megvalósulhatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. "Hitvallásunk, hogy egy olyan modern tudományos műhelyt hozzunk létre, ahol a magyar hallgatók megtanulva – az örmény hallgatók pedig magukkal hozva az örmény nyelvet, regionális ismereteiket – olyan gondolkodási és elemzési struktúrákat tudnak megtanulni, amely által lehetővé válik számukra a 21. századi nyugati tudományos diskurzusba való bekapcsolódás is." – fogalmazott a tanszékvezető.
