Jelentős támogatásban részesül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hét kiváló kutatócsoportjának projektje. Az örömteli alkalomhoz kapcsolódva elindítottunk egy interjúsorozatot a kitüntetett kutatócsoportok vezetőivel és munkatársaival. Záró interjúnk az Pszichodiagnosztika Kutatócsoport vezetőjével, Dr. habil. Csigó Katalinnal készült, aki a kutatócsoport megalakulásáról, jelenéről és jövőbeli terveikről mesélt nekünk.

Szeretnénk személyesen is gratulálni a nyertes pályázathoz! Mesélne nekünk a csoport megalakulásáról, valamint arról, hogy mi a kutatócsoport célja, és milyen kérdésekre összpontosítanak a kutatásaik során?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Pszichodiagnosztika Kutatócsoportja 2023. májusában alakult. A kutatócsoport általános célja a hazai klinikai pszichológiai gyakorlatban használt pszichodiagnosztikai mérőeszközök fejlesztése, különös tekintettel a projektív tesztekre (Rorschach-teszt), valamint új mérőeszközök validálása. A kutatócsoport specifikus célja a mérőeszközök fejlesztése a mesterséges intelligencia módszereit és/vagy értelmezési keretét felhasználva, valamint a pszichodiagnosztikai módszerek és az idegtudományi elméleti és kutatási módszerek összekapcsolása, integrálása.

A Pszichodiagnosztika Kutatócsoport szorosan együttműködik a PPKE ITK Doktori Iskolával, így kutatási programunkban Karok közötti együttműködést valósítunk meg, támogatjuk a doktorandusz hallgatók képzését, és egyben facilitáljuk pszichológus hallgatók PhD képzésének megkezdését az Egyetem keretei között.

A Pázmány BTK hároméves időtartamra szóló támogatását elnyert projektjük során milyen kutatási terveik vannak?

Kutatási pályázatunkban sine morbo és pszichiátriai betegcsoportban végzett pszichodiganosztikai méréseket terveztünk elvégezni speciális módszerekkel. A mindennapos klinikai gyakorlatban használt betegvizsgáló eljárásokat (kérdőíves és projektív tesztfelvételek) ötvözzük biomarker mérésekkel és képalkotó eljárásokkal. Vagyis, miközben a vizsgálati személy kitölt egy tesztet vagy kérdésekre válaszol, rögzítjük pl. a szívfrekvencia, bőrellenállás adatait, arckifejezése változásait, a szemmozgását, EEG-hullámait, és fMRI felvételeket készítünk. Ezekkel a mérésekkel egyrészt a betegvizsgálatban használt tesztek működési „elvét” tervezzük igazolni, másrészt a tesztek diagnosztikai relevanciájának és objektivitásának alátámasztása várható a biomarker és képalkotó adatok rögzítésétől. Emellett a tesztek innovatív fejlesztése indulhat el a mesterséges intelligencia alapú elemzések beemelésével az adatelemzések közé.