Jelentős támogatásban részesül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar hét kiváló kutatócsoportjának projektje. Az örömteli alkalomhoz kapcsolódva elindítottunk egy interjúsorozatot a kitüntetett kutatócsoportok vezetőivel és munkatársaival. Utolsó előtti interjúnk a HUN-REN-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport laborvezetőjével, Gombos Ferenccel készült, aki a kutatócsoport megalakulásáról, jelenéről és jövőbeli terveikről mesélt nekünk.

Szeretnénk személyesen is gratulálni a nyertes pályázathoz! Mesélne nekünk a csoport megalakulásáról – mikor és kikkel kezdődött el a közös munkájuk?

A kutatócsoport a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Pszichológiai Kutatólaboratóriumának keretei között kezdte meg működését 2017-ben. 2022-től az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen adják a kutatócsoport intézményi hátterét. A laboratórium alváslaboratóriummal, pszichofizikai laboratóriummal és nappali EEG laborral rendelkezik. A kísérleti pszichológia, valamint a kognitív idegtudomány területén számos hazai és nemzetközi kapcsolatot épített ki a kutatócsoport, amint azt az elmúlt évek publikációinak szerzői köre is demonstrálja (lásd MTMT).

Mi a kutatócsoport tematikus fókusza, és milyen kérdésekre összpontosítanak a kutatásaik során?

A kutatások fókuszában a serdülőkori fejlődés viselkedéses és fiziológiai jellemzői vannak, figyelmet szentelve a klinikai és nevelési alkalmazásoknak is. A kutatás célja a biológiai kor és az életkor független hatásainak vizsgálata a serdülőkori kognitív működések és az agykérgi funkcionális hálózatok fejlődése tekintetében. Egy új – kutatócsoportunk által kidolgozott – módszert vezettünk be, amely segít szétválasztani az ember serdülőkori fejlődésében szerepet játszó biológiai és tapasztalatfüggő tényezőket. A kamaszok biológiai korát egy ultrahangos csontkor meghatározást végző műszerrel hajtjuk végre. Serdülő alanyainkkal továbbá IQ-tesztet, érzelmi intelligenciát mérő tesztet veszünk fel, továbbá magas szintű kognitív teljesítményt vizsgáló méréseket, a finommotoros mozgást vizsgáló méréseket, valamint az agykérgi hálózatokat felderítő EEG-vizsgálatokat végzünk.

A kutatás rendkívüli jelentősége abból fakad, hogy az emberi agy és viselkedés ún. fejlődési plaszticitása nem feltétlenül tudja kompenzálni a biológiai érés gyorsuló idői kereteit. Az általunk is vizsgált hormonfüggő serdülőkori agykérgi szinaptikus sűrűségváltozást például neurodevelopmentális és pszichiátriai zavarokhoz kötik abban az esetben, ha nem megfelelő ütemben történik. A mentális egészség romlásáról a fiatalok körében világszerte beszámolnak a COVID-19 járványt követően. Kutatásuk eredményei abban fognak segíteni, hogy a megelőzés és intervenció módszereit minél inkább az aktuális generációk igényeihez lehessen igazítani.

Tágabb kontextusban az is elmondható, hogy az ember által indukált, azaz antropogén tényezők, melyek a globális környezeti változásokhoz vezetnek, az ember fejlődését is befolyásolják. Az antropogén hatás mindkét esetben azonosítható. Az említett pandémiás hatás tulajdonképpen egy olyan antropogén heterokrónia, melynek hosszútávú következményei egyelőre ismeretlenek. Ezen következmények felderítéséhez szeretnénk hozzájárulni.

Melyek azok az eddigi legjelentősebb eredmények, amelyeket a kutatócsoporton belül értek el?

A biológiai kor mérésével összekötött fejlődés vizsgálata HUN-REN kutatócsoporti és NKFIH (OTKA K 134370) támogatással zajlik. Eddigi legkiemelkedőbb eredményeink közé tartozik az intelligencia és a csontkor serdülőkori összefüggésének feltárása. Az életkort meghaladó biológiai kor magasabb IQ-pontszámokkal jár. Ez felveti az IQ-tesztek biológiai kor alapján való standardizálásának relevanciáját, és a gimnázium előtti iskolaérettségi vizsgálatok potenciális hasznát. Az eredményekről konferenciákon számoltunk be, megjelentek a Nature Scientific Reports című folyóiratban, valamint a Klubrádió is tudósított róluk. Ugyanezen témán belül a Covid-19 járvány alatt például azt is megvizsgáltuk, hogy miként hatnak a jelentősen megváltozott körülmények a serdülők érzelmi érésére, hogyan befolyásolja, mennyire terheli a tizenéveseket az iskola bezárása, a kijárási korlátozások bevezetése, és ez milyen értelemben függ a biológiai koruk előrehaladottságától. Eredményeinket a Journal of Pediatric Nursing című folyóiratban publikáltuk.

Az éjszakai alvás EEG-mérései révén a serdülőkori agykérgi hálózatok feltárására létrejött projektet HUN-REN és az NKFIH (OTKA NK 104481, OTKA K 134370) támogatásával végezzük. Az alvási orsók topográfiai eloszlását serdülők nagyfelbontású alvási elektroencefalogramjainak elemzésével vizsgáltuk, és azt találtuk, hogy míg a lassú orsó időtartam maximuma a centrálistól az anterior agyi régiók felé, addig a gyors orsók több paramétere is a centrálistól a poszterior területek felé vándorolt. Ezek az eredmények bizonyítékot szolgáltatnak a gyors orsók fokozatos serdülőkori poszteriorizációjára és egy eddig ismeretlen anterior-poszterior érési irányra utalnak az emberi agyban. Az eredmények a Nature Scientific Reports című folyóiratban jelentek meg, és a Qubit is tudósított róluk.

A binokuláris rivalizáció során megjelenő észlelésbeli történések idői mintázatának alapján az agykéreg jellegzetes dinamikus működését tártuk fel neurotipkius serdülő és felnőtt klinikai mintákon az NKFIH (OTKA NN 110466) támogatásával. Az eredmények a Nature Scientific Reports című folyóiratban jelentek meg.

A mentális képzelet hiányáról beszámoló emberek vizsgálatából kiinduló projekt, amely az ember mentális képzeleti funkciójának vizsgálatával, annak életkor szerinti, valamint érettség-függő fejlődésével foglalkozik, az NKFIH (OTKA K 143084) támogatásával zajlik. A képzelőerő életkorral csökkenő tendenciáját bemutató eredményeink a Cortex című folyóiratban jelentek meg, és a HUN-REN, HVG, Klubrádió is tudósított róla.

Pontosan milyen projektjükkel nyerték el a Pázmány BTK hároméves időtartamra szóló támogatását?

2024 során az agyi korrelátumok (EEG), a kognitív flexibilitás mérése, a finommozgások mérése, valamint transzdiagnosztikus kérdőívek felvétele zajlik keresztmetszeti elrendezésben, több korcsoportban. A csontkormérések folyamatosan zajlanak, országosan több helyszínen. 2025 során a csontkormérések alapján kiválogatott kohortok alvásvizsgálata zajlik. Az EEG – kognitív és kérdőíves – vizsgálatokban résztvevő fiatalok longitudinális vizsgálatának 2. mérése történik. 2026 során folytatódnak a longitudinális vizsgálatok, valamint az országos csontkormérések.

A laboratóriumi és terepmunkán kívül szeretnénk továbbá az együttműködő iskolák számára rendszeres ismeretterjesztő foglalkozásokat szervezni, ahol mind a tanulók, mind tanáraik értesülhetnek eredményeinkről, illetve kérdéseket tehetnek fel.

Hogyan illeszkedik a nyertes pályázat az eddigi kutatásaikba? Van-e valamilyen kapcsolat vagy folytonosság az előző kutatásokkal?

A most elnyert támogatás a HUN-REN és NKFI által támogatott, az ELTE-vel együttműködésben zajló, fent ismertetett projektek kiegészítő támogatása, amely lehetővé teszi ezen projektek bővítését, módszertani fejlesztését.

Milyen előrejelzésük, predikciójuk van a mostani pályázat várható eredményeiről?

Egyelőre a 2024-es év eredményeivel kapcsolatban lehet konkrétumokat felsorolni:

• Az agykérgi hierarchikus fejlődés csontkorfüggő keresztmetszeti vizsgálatával foglalkozó, nemzetközi együttműködésben (Oxfordi Egyetem, Pompeu Fabra Egyetem, Otto-von-Guericke Egyetem) zajló kutatás bírálat alatt áll az Advanced Science című folyóiratnál.
• A kognitív fejlődés csontkorfüggő keresztmetszeti vizsgálatáról szóló kutatás bírálat alatt áll a Nature Scientific Reports című folyóiratnál.
• A mozgásfejlődés csontkorfüggő keresztmetszeti vizsgálatáról szóló kutatás beküldés előtt áll a Child Development című folyóiratnál.