Inspiráló módon elevenedett meg Immanuel Kant öröksége és hatása a Pázmány BTK és az ELTE BTK nagyszabású konferenciáján.

Az idei évben világszerte tudományos összejövetelekkel és kiadványokkal emlékeznek meg arról, hogy 300 évvel ezelőtt – 1724. április 22-én – született Immanuel Kant, a filozófiatörténet egyik legnagyobb alakja.

A hazai évfordulós konferenciát a PPKE BTK Filozófia Tanszéke és az ELTE BTK Filozófia Intézete rendezte, amelynek első napját pontosan az évfordulóra időzítették. Az eseményt a PPKE BTK dékánja, Dr. Birher Nándor nyitotta meg az egyetem központi épületében, a II. János Pál Pápa teremben.

A délutáni szekciók a Pázmány BTK Mikszáth-téri épületében, a második nap előadásai pedig az ELTE épületében zajlottak. Az ország különböző pontjairól érkező 32 előadó Kant munkásságának számos területét tárgyalta. Voltak előadások a korai, úgynevezett prekritikai korszakról, az életmű csúcsát képező kritikai trilógiáról, de a kései művekről is. Szóba kerültek a megismerés, az etika, az esztétika, a politika, a történelem és a vallás kérdései is.

A konferencia célkitűzése az volt, hogy felmérje a modern kori gondolkodás megújítójának és a filozófia általa végrehajtott fordulatának jelentőségét, illetve megvizsgálja, mennyire eleven és inspiráló Kant gondolati öröksége. A szép számú közönség ennek megfelelően nemcsak a kanti filozófia előzményeiről és közvetlen recepciójáról, valamint a Kant-filológia kurrens eredményeiről hallhatott, hanem betekintést nyert abba is, hogyan vannak jelen, és hogyan hatnak ma is Kant gondolatai a filozófia különböző diszkurzusaiban, a társtudományokban, továbbá napjaink kihívásainak értelmezésében a kognitív tudományoktól a nemzetközi kapcsolatokig.