Milyen szakmai és tudományos szempontok alapján alakult meg az új Modern Közel-Kelet tanulmányok mesterképzés a Pázmány BTK-n?  

A Közel-Kelet közel van hozzánk. Nemcsak azért, mert gyorsuló világunkban a legtöbb közel-keleti város Budapestről néhány óra alatt elérhető, és nem csupán az okból, mert az újságok hasábjain mostanában minden második-harmadik hír Iránról, Izraelről, Dubajról, Szaúd-Arábiáról, a Hezbollahról, vagy éppen a jemeni húthi lázadókról szól, de azért is, mert az iszlám itt van körülöttünk. Európa nyugati felén sorra nyílnak a muszlim teológiát oktató intézmények, és az együttélésből fakadó kérdések nem csak a kutatókat, de a társadalom szélesebb rétegeit is igencsak foglalkoztatják. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: ezek a problémák a következő generáció számára – akarva akaratlanul – új kihívásokat fognak jelenteni Magyarországon is. 

A néhány évvel ezelőtti „gázárrobbanást” követő külpolitikai útkeresések során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar külpolitikai és külgazdasági kapcsolatok is jelentősen bővíthetők még a régióban. 

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy rendkívül kevés ember van az országban, aki valóban értené, mi is zajlik napjainkban a Közel-Keleten, aki első kézből, helyi forrásokból, és nem csupán a New York Times vagy tekintélyes más nyugati források közvetítésével lenne képes tájékozódni ebben a világban. Ezen kihívásokra és igényekre válaszolva alakítottuk ki az új szak képzési struktúráját. 

Milyen egyedi perspektívákat és megközelítéseket kínál ez a képzés a Közel-Kelet tanulmányozásában?  

Mindig is azt gondoltam, hogy az egyetemi képzés célja nem az, hogy lexikális adatokat tanítsunk meg a diákoknak és ezeket később számonkérjük tőlük, hanem az, hogy megtanítsuk őket gondolkodni. Lehetőleg több diszciplínában is egyszerre, hogy egy problémát több nézőpontból, különböző módszerekkel megközelítve, minél részletgazdagabb – és ezért tökéletesebb – képet alkothassanak maguknak az őket körülvevő világról, és így minél jobb válaszokat adhassanak azokra a komplex problémákra, amelyekkel a valóságban találkoznak majd. Az új szak ezt a nézőpontot igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani. 

Így például az új képzési program különlegessége, hogy ötvözi a Magyarországon eddig csak külön intézményekben elsajátítható bölcsészettudományi (történeti- és magas szintű nyelvi ismeretek), illetőleg társadalomtudományi (gazdasági, politológiai, szociológiai) nézőpontokat és megközelítési módokat, és ezeket egyetlen interdiszciplináris mesterképzés keretei közé integrálja, annak érdekében, hogy a végzett hallgatók megfelelő válaszokat tudjanak adni a kortárs kihívásokra (klímaváltozás, demográfia, migrációs trendek, terrorizmus elleni küzdelem stb.). 

Ugyancsak egyedi a képzés komparatív jellege, amellyel a közel-keleti régió domináns politikai diskurzusait vagy a térség egymással is versengő, meghatározó régióinak/országainak eltérő társadalmi és politikai berendezkedéseit vizsgálja. 

Újdonság a képzési programban az iszlám európai térnyerésével, a kontinensen egyre érezhetőbbé váló muszlim jelenléttel, illetőleg – ehhez kapcsolódóan – az iszlám világban a nem muszlimokkal való tartós együttélés kihívásaira adott elméleti és gyakorlati kihívásokkal és az ezekre adott válaszokkal és gondolkodási mintákkal való szembenézés is. 

A képzés átfogó jellegét erősíti, hogy a régió összes nagy kulturális és politikai központját (az Öböl-térség, Izrael, Törökország és Irán) a látókörébe vonja, ezzel párhuzamosan lehetőséget teremt a térség négy nagy kulturális nyelve közül (arab, héber, perzsa, török) egy nyelv alapjainak elsajátítására is. 

Nem utolsó sorban a képzési struktúra újdonsága, hogy egy év alatt lehetővé teszi a mesterdiploma megszerzését. 

Milyen fő tantárgyakat tartalmaz a képzés? 

Kedvcsinálóul néhány cím a képzési hálónkból, a teljeség igénye nélkül: Az iszlám Európában, euróiszlám, iszlamofóbia; Biztonságpolitika, kiberbiztonság a Közel-Keleten; Demokrácia, emberi jogok és a nők helyzete a Közel-Keleten; Éghajlatváltozás, demográfiai robbanás és migráció a Közel-Keleten; Az izraeli-palesztin konfliktus története. És még sorolhatnám… 

Hogyan illeszkedik ez a képzés a BTK meglévő programjai közé, és milyen interdiszciplináris lehetőségeket kínál a hallgatóknak?  

Új képzésünk számos kapcsolódási pontot kínál a nemzetközi tanulmányok, a politológia, a történelem vagy éppen idegen nyelvszakos diákok számára. De meg merném kockáztatni, hogy például a kommunikáció szakos hallgatók körében is érdeklődésre tarthat számot. Egy-egy nagyobb újság vagy internetes folyóirat külpolitikai rovatának szerzői között alig-alig találunk olyanokat, akik első kézből ismernék azt a világot, amiről nap mint nap híreket szolgáltatnak. Ez a tendencia most megfordítható lehet. 

Milyen karrierlehetőségeket nyithat meg ez a mesterképzés a végzettek számára?  

Végzett hallgatóink jó eséllyel indulhatnak a munkaerőpiacon. Diplomájukkal könnyebben el tudnak majd helyezkedni diplomáciai vonalon, külügyi- vagy külgazdasági szolgálatban, az államigazgatásban, a Magyarországon egyre nagyobb számban működő közel-keleti vállalatok magyar érdekeltségeinél, vagy magyar vállalatok közel-keleti kirendeltségein, esetleg szakújságíróként az írott vagy a digitális média világában. Egy európai világnyelv magas szintű ismeretével, esetleg másutt szerzett jogi, közgazdasági vagy biztonságpolitikai végzettséggel kombinálva az új diploma további álláslehetőségek tucatjait nyitja meg az érdeklődő hallgatók előtt.