Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve a Miskolci, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek Bölcsészettudományi Karai és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont együttműködéséből született Kamara célja intézményi hálózat kialakítása, amely az európai értékeknek és kritikai hagyományoknak megfelelően mozdítja elő a bölcsész és társadalomtudományos kutatást és oktatást Magyarországon, valamint a Kárpát-medencében.
Az ELTE BTK Kari Tanácsteremben tartott eseményen elsőként Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja szólalt fel, és ismertette a Kamara céljait és alapításának előzményeit. Annak ellenére, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományok népszerűek a felsőoktatási területek között, a végzett hallgatók pedig a munkaerőpiac széles skáláján képesek elhelyezkedni szaktudásukkal – jegyezte meg –, a két tudományterület hasznosságának megítélése a mai napig vitatott. Az újonnan alakult szervezet célja emiatt többek között a bölcsészet- és társadalomtudományokban rejlő egyedülálló lehetőségek láthatóvá tétele, valamint a magyar társadalomban rejlő innovatív és reziliens készségek kiaknázása.
A Kamara az európai egyetemeket összefogó érdekvédelmi szervezet, a brüsszeli központú European Alliance for Social Science and Humanities mintájára alakult, amelyhez csatlakozni is kíván, és az európai értékek közvetítése mellett törekszik a kutatási források lehető legteljesebb kiaknázására is.
Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszédében rávilágított, hogy a társadalmi megítéléssel szemben a bölcsészek közötti diplomás munkanélküliség jelensége elenyésző, amit a Diplomás Pályakövetési Rendszer is alátámaszt. A bölcsész végzettségű szakemberek munkaerő-piaci értéke és a tudományos életben való részvétele a jövőben még nagyobb hangsúlyt kaphat a Kamara törekvései által, így a bölcsészet- és társadalomtudományok presztízse is nőhet. Horváth Zita hangsúlyozta, hogy fontos tényező a politikai és gazdasági döntéshozókkal való kapcsolat elmélyítése, a közös kutatások generálása, és általánosságban, a bölcsészet- és társadalomtudományok 21. századi igényekre való fazonírozása.
Az alapító tagok közül felszólt Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja is, aki a bölcsészettudományi és társadalomtudományi tevékenységet végző egyetemeket széles körű tudással rendelkező, összetett szervezetekként jellemezte, melyek máig őrzik a tradicionális egyetemi szemléletmódot, az akadémiai hozzáállást és az európai hagyományokat. Felhívta a figyelmet arra a tényre is, hogy az elemző gondolkodású elmékre a legkülönbözőbb területeken van szükség, sőt, sok iparág kifejezetten a bölcsész végzettségű szakemberekre épít.
Az alapítók mindannyian egyetértettek abban, hogy a Magyar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kamara képes lesz összekapcsolni a bölcsész- és társadalomtudományokban érintett kutatási és oktatási intézményeket, a politikai és gazdasági döntéshozókat, szakértőket, kutatókat és a civil társadalom képviselőit, ezzel elősegítve az aktuális társadalmi, kulturális, politikai és környezeti kihívásokra adandó válaszok kidolgozását.
Forrás, fotók: ELTE Online
