A Pázmány BTK-n tanuló külföldi hallgatók tekintélyes része a világ tőlünk keletebbre fekvő régióiból érkezik. Ez jól kifejezi a Katolikus Egyház és egyetemünk küldetését, miszerint elő kell segíteni a vallások és civilizációk közti párbeszédet. Major Balázs, a kar július 15-vel kinevezett Külügyi és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Dékánhelyettese emellett azt is nagy eredménynek tartja, hogy egyre több a Pázmány BTK-n az olyan külföldi hallgató, aki a teljes egyetemi képzését egyetemünkön tölti.
Mint mondta, az ösztöndíjjal nálunk tanuló külföldi hallgatók kiszolgáló infrastruktúrájában van még bővülési potenciál, azt pedig folyamatosan nyomon kell követni, hogy hallgatóink hova, milyen külföldi egyetemekre mennének legszívesebben félév-áthallgatásra.
Külügyi dékánhelyettesként dolgozott az elmúlt hat évben. Mit tart legnagyobb eredménynek?
Talán azt emelném ki első helyen, hogy a korábbi, hagyományos külügyi kapcsolatrendszer továbbfejlesztése mellett nagy számban jeletek meg a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon a teljes képzésüket nálunk végző külföldi hallgatók. Ez elsősorban a Stipendium Hungaricum program kínálta lehetőségnek köszönhető, másrészt annak, hogy voltak olyan intézeteink, akik hajlandóak voltak nem kis erőbefektetéssel angol nyelvű képzéseket indítani és a kezdeti nehézségek ellenére gondosan végigvinni a ránk bízott hallgatókat. Az odaadó munka eredményét tükrözi, hogy a PPKE BTK évek óta az országos elégedettségi lista élén van a stipendiumos hallgatók közt. A több mint 150 külföldi hallgató, akiknek közel fele doktori tanulmányokat folytat, komoly létszám. Nem kis munka volt abban is, hogy intézményünk sikerrel oldotta meg az ezzel járó többletfeladatokat, mint adminisztráció, a Neptun „angolosítása”, az ügyintézés a tartózkodási engedélyektől a TAJ-számig, stb. Ne feledjük el, hogy a hallgatók abszolút többsége a világ tőlünk keletre fekvő régióiból jött, általában teljesen más kultúrákból és az, hogy jól érzik magukat nálunk és kiválóan beilleszkedtek, ismét csak nagy eredmény. Nagyon örülök, hogy ezzel párhuzamosan a karon létrejött és megerősödött az önálló vezetővel bíró Külügyi Osztály. Az egyetemi külügyi munka komoly csapatmunka, és megtiszteltetés számomra, hogy ilyen kiváló kollegákkal dolgozhatok.
A nemzetközi kapcsolatok fenntartásában, bővítésében mekkora akadályt jelentett a COVID?
Természetesen nagyon komoly akadályt jelentett, ugyanis oktatni, számon kérni sem hatékony az online térben, ahol rengeteg minden elveszik a személyes óratartásban meglevő lehetőségekből, de a külkapcsolatokra ez különösen igaz. Például nem igazán kivitelezhető az online Erasmus cserekapcsolat, amiből pont az a lényeg veszik el, ami egy idegen környezet személyes megismerésének lehetőségéből fakad.
A Pázmány BTK-nak számos Erasmus-partnere van, és vannak népszerű és kevésbé népszerű desztinációk. Mely Erasmus-partneri együttműködés sikeres, szükséges-e az Erasmus+ partneregyetemi hálózat felülvizsgálata?
Mind az Erasmus, mind a többi nemzetközi kapcsolat általában egy-egy intézet, tanszék és konkrét oktatók kezdeményezésére indult, ezeket sok esetben az ő elkötelezettségük tartja fenn. Ez az évek során éppúgy változhat, mint az oktatók és hallgatók érdeklődése, vagy egy nemzetközi kutatási programban a súlypontok, vagy akár a program maga, mely sok tényezőből áll a személyektől kezdve az anyagi fedezetig. Teljesen természetes, hogy folyamatosan nézni kell, hogy mi az, ami felfutóban van, mi az, ami még működik és mik azok a programok, kapcsolatok, amikre már évek óta nincsen érdeklődés. Az Erasmus és Erasmus+ kapcsolatok kialakítása és aktívan tartása mindenekelőtt az intézetek, tanszékek igényei és képességei szerint kell működjenek, ebben a Pázmány külügyi szervei biztosítják a háttérsegítséget. Ennek része a felülvizsgálat is, amikor az érintett intézetek, kollegák bevonásával döntünk arról, hogy mi menjen és mi az, amire már évek óta nem volt jelentkező. A jellemző sajnos az, hogy rengeteg a ki nem használt lehetőség, úgyhogy ezen a fórumon is csak arra biztatom a kollegákat és hallgatókat, hogy utazzanak és járják be a nagyvilágot, mert minden egyes más országban töltött nappal exponenciálisan gazdagodhat ismeretanyaguk, tapasztalataik.
Mint említette, a karon különféle ösztöndíjakkal tanuló külföldiek száma százötven. Ez megfelelő nagyságrend, kell-e, lehet-e bővülni annak érdekében, hogy a Pázmány BTK külföldön is vonzóbb és láthatóbb legyen?
Egyházunknak kifejezett küldetése a vallások és civilizációk közti párbeszéd elősegítése, emellett pedig a külföldi hallgatók jelenléte mindenképpen gazdagabbá teszi az egyetemet. Azt, hogy egy intézményben milyen mértékű lehet a bővülés, több alapvető tényező határozza meg. A küldetés és intézményi stratégia mellett alapvető fontosságú a „kiszolgáló infrastruktúra”, ami a PPKE-n kiépült és jól működik, valamint az angol nyelvű képzésben részt vevő intézetek „lelkesedése”. Már az eddig elért eredmény is komoly, főként, hogy ma nem feltétlenül a bölcsész szakma a legkeresettebb a külföldi hallgatók közt sem. Én úgy látom, hogy még van bővülési potenciál intézményünkben.
Új megbízatása a társadalmi kapcsolatokra is kiterjed. Egy egyetemi kar társadalmi kapcsolatok címszó alatt rendkívül széles skálán tevékenykedhet. Mi az az irány, amely felé a PPKE BTK elindulhat a téren?
Az egyetem társadalmi kapcsolatainak ápolása és fejlesztése ismét egy igazi nagyon összetett és komoly csapatmunka, amiben a kar természetesen számít mindenki, oktatók és hallgatók segítségére. Elsődleges feladat a felsőoktatásba készülő fiatalok egyre hatékonyabb megszólítása, majd egyetemi éveik alatt is aktív kapcsolattartás a nálunk tanulók háttérközösségeivel, végezetül pedig a végzett hallgatóinkkal történő további kapcsolattartás. Ugyanakkor láthatóbb jelenlétre van szükség tágabb körben is, azaz a hallgatókon kívüli világban. Olyan személyek, intézmények elérése, akik hasonló értékeket vallanak, mint mi, és szívesen építik ki a kapcsolatokat velünk.
A Régészettudományi Intézet számos ásatási projektet koordinál, ezek közül több is eleve nagyobb nemzetközi láthatóságot ad a karnak. Hol tartanak ezek a munkák, és milyen újabb tervek vannak a láthatáron?
Intézetünk erősen gyakorlatorientált képzése révén is nagyon sok terepi kutatási programot folytat, nem egyszer tényleg világhírű helyszíneken lobog a magyar és a pázmányos zászló. A legrégebbi ilyen folyamatosan zajló munkánk a civilizációk bölcsőjeként ismert Szíriában a Crac des Chevaliers várában folyó, több mint két évtizede tartó kutatási és rekonstrukciós program. Most a legnagyobb erőinket erre a háborúban megsérült, az UNESCO-világörökség részét képező várra fordítjuk. Itt régészeti feltárástól kezdve az újjáépítésig és falképkutatásig, -stabilizálásig bezárólag sok mindenen dolgozunk. Nagy erővel folynak a magyar őstörténettel kapcsolatos kutatások is, szeptemberben nemzetközi konferenciát is rendezünk a témában a Pázmányon. Iraki Kurdisztánban és Libanonban is folytatjuk a munkákat. A román kollegákkal összefogásban a Partiumban fekvő, II. András királyunk temetkezési helyéül is szolgáló egresi ciszterci monostor feltárási programjának első ütemével végeztünk, és két kiállítás is nyílik az eredményekből. Azonban ezt a munkát is folytatjuk, mert bőven van még ásni- és feldolgoznivaló. A hazai római koros, honfoglalás kori és középkoros tanszéki ásatásaink köre pedig évről évre új helyszínekkel bővül. A kutatási programok elsődleges eredménye, hogy hallgatóinknak saját, minőségi anyagot tudunk biztosítani a szakdolgozataikhoz és doktori disszertációikhoz. Csak a közel-keleti kutatási témákból több mint egy tucat magyar, szíriai és libanoni hallgatónk írja a PhD dolgozatát. Nyilvánvaló, hogy a világhírű Crac des Chevaliers várával kapcsolatos kutatási témából írt cikk, szakdolgozat, doktori disszertáció hatványozott nemzetközi hírértékkel bír. A külföldi kutatásainknak természetesen a kar számára is komoly hírértéke van, de ettől függetlenül mindenkit megnyugtatok, hogy rengeteg kiváló hallgatói munka születik nálunk kevésbé híres, de tudományos szempontból éppoly fontos hazai lelőhelyekből és témákból is.
